Felmondási idő mértéke 2026-ban
Új lehetőség kopogtat, vagy épp a munkáltató közli a rossz hírt – ilyenkor azonnal felmerül a kérdés: meddig kell még maradni? A felmondási idő mértéke ugyanis nem minden esetben azonos. Függ attól, hogy ki kezdeményezi a felmondást, mennyi időt töltöttél az adott cégnél, és milyen szabályokat rögzít a munkaszerződésed.
Ebben a cikkben összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat, hogy felmondás esetén tisztában legyél a jogaiddal és kötelezettségeiddel.
A felmondási idő mértéke munkaviszony esetén
A Munka Törvénykönyve szerint a felmondási idő alapvetően legalább 30 nap. Ez az időtartam mind munkavállalói felmondás, mind munkáltatói felmondás esetén érvényes kiindulópont. Ha te magad mondasz fel, a 30 napos időszak a munkaviszonyban töltött évektől függetlenül vonatkozik rád – kivéve, ha a munkaszerződésed ennél hosszabb időt határoz meg.
Rendes felmondás és a felmondási idő kapcsolata
Határozatlan idejű jogviszonynál a rendes felmondás a munkaviszony megszüntetésének leggyakoribb módja. Lényeges különbség, hogy munkavállalóként nem kell indokolnod a döntésedet, míg a munkáltatónak – próbaidőn túl – indokolnia kell a felmondást. A felmondási idő célja, hogy mindkét fél felkészülhessen a váltásra: te új állást kereshetsz, a munkáltató pedig megtalálhatja az utódodat.
Ezért is fontos, hogy a felmondási idő alatt tisztában legyél a munkavégzés alól való mentesítés szabályaival.
Mitől függhet a felmondási idő mértéke?
Ha a munkáltató kezdeményezi a felmondást, a 30 napos alap a cégnél eltöltött évek számával arányosan növekszik:
- 3 év után: 35 nap
- 5 év után: 45 nap
- 8 év után: 50 nap
- 10 év után: 55 nap
- 15 év után: 60 nap
- 18 év után: 70 nap
- 20 év után: 90 nap (ez a törvényi maximum)
Munkavállalói felmondásnál ezek a hosszabbítások nem érvényesülnek automatikusan – neked főszabály szerint 30 napot kell ledolgoznod.
Felmondási idő kezdete
A felmondási idő kezdete a felmondás közlését követő nap. Vagyis ha március 4-én kapod kézhez a felmondólevelet, a felmondási idő március 5-én indul.
Mire kell figyelni a közlésnél?
A felmondás kizárólag írásban érvényes – a szóbeli bejelentés nem felel meg a jogszabályi követelményeknek. Bizonyos helyzetekben a felmondási idő kezdete eltolódhat: ha betegállományban vagy, munkáltatói felmondásnál a felmondási idő csak a keresőképtelenség megszűnése után indul – de legkésőbb a keresőképtelenség kezdetétől számított egy év elteltével.
Szülési szabadság vagy fizetés nélküli szabadság (GYED, GYES) alatt pedig a munkáltató nem is közölhet felmondást. Azt is fontos tudni, hogy a közölt felmondás egyoldalúan nem vonható vissza – ehhez a másik fél hozzájárulása szükséges.
Felmondási idő kiszámítása
A felmondási idő kiszámítása viszonylag egyszerű, ha ismered az alapszabályt.
A felmondási idő naptári napot vagy munkanapot jelent?
Sokan bizonytalanok abban, hogy a felmondási idő naptári nap vagy munkanap alapján számít-e. A válasz egyértelmű: naptári napokban kell számolni, tehát a hétvégék és ünnepnapok is beleszámítanak. Ha például 30 napos felmondási időd van, és az március 5-én indul, akkor április 3-án jár le – függetlenül attól, hány munkanap esik erre az időszakra. Fontos, hogy a már futó felmondási időt sem a betegség, sem a szabadság nem hosszabbítja meg.
Felmondási idő alatt szabadság
A felmondási idő alatt a munkáltató köteles rendezni a ki nem vett szabadságnapokat: vagy kiadja őket, vagy pénzben megváltja.
Munkáltatói felmondásnál a felmondási idő felére kötelezően fel kell menteni a munkavállalót a munkavégzés alól. Ez a felmentési idő, amely alatt távolléti díj jár – vagyis a munkaviszony utolsó heteiben is megkapod a fizetésedet, miközben már nem kell bejárnod. Kérésedre a munkáltató köteles a felmentési időt legfeljebb két részletben kiadni, hogy rugalmasabban oszd be az álláskeresésre szánt napjaidat. A felmentési időre azonban nem lehet szabadságot kiadni.
Felmondási idő elengedése
A felmondási idő elengedése gyakran felmerülő kérdés, főleg ha új állásod van, és mielőbb kezdenél. Egyoldalúan azonban nem dönthetsz úgy, hogy nem dolgozod le a felmondási időt – ez jogellenes munkaviszony-megszüntetésnek minősül. Ilyenkor a munkáltató a felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő átalányt követelhet, bizonyított többletkár esetén pedig a kártérítés akár 12 havi távolléti díjig is terjedhet.
A megoldás a közös megegyezés: ha a munkáltatóddal megállapodtok, akár azonnal is megszüntethető a munkaviszony. Ilyenkor már nem a felmondás szabályai érvényesek, hanem az, amit a megállapodásban rögzítetek – ezért mindig olvasd át figyelmesen, mielőtt aláírsz. Végül ne feledd: hosszabb munkaviszony és munkáltatói felmondás esetén végkielégítésre is jogosult lehetsz.
