Végkielégítés mértéke 2026-ban

Amikor egy munkaviszony véget ér, sokakban felmerül a kérdés: jár-e végkielégítés, és ha igen, mekkora összegre számíthatnak? A válasz nem egyszerű igen vagy nem, ugyanis a jogosultságot több tényező is befolyásolja: a munkaviszony megszűnésének módja, az eltöltött évek száma, sőt még az életkor is szerepet játszhat. Ebben a cikkben a 2026-os szabályok mentén mutatjuk be, mikor és mennyi végkielégítés illeti meg a munkavállalót, hogyan történik a számítás, és mennyi marad belőle adózás után.

Mikor jár végkielégítés 2026-ban?

A végkielégítés szabályait a Munka Törvénykönyve (Mt.) 77. §-a határozza meg. A jogosultság nem automatikus: ahhoz, hogy valaki végkielégítésre legyen jogosult, meghatározott feltételeknek kell teljesülniük.

Munkáltatói felmondás és jogutód nélküli megszűnés

A leggyakoribb helyzet, amikor végkielégítés jár, a munkáltatói felmondás. Ha a cég kezdeményezi a munkaviszony megszüntetését, a munkavállaló jogosulttá válik erre a juttatásra. Hasonlóan alakul a helyzet, ha a munkáltató jogutód nélkül megszűnik – vagyis nincs olyan szervezet, amely átvenné a cég kötelezettségeit, például felszámolás vagy végelszámolás esetén. Ide tartozik az is, ha a munkáltató kikerül a Munka Törvénykönyve hatálya alól, és emiatt szűnik meg a jogviszony.

Érdekesség, hogy létezik egy speciális eset, amikor a munkavállaló kezdeményezésére is jár végkielégítés: ha azonnali hatályú felmondással él, mert a munkáltató súlyosan megszegte a kötelezettségeit (Mt. 78. § (3) bekezdés).

Mennyi a minimum munkaviszony a jogosultsághoz?

A végkielégítéshez legalább három év folyamatos munkaviszony szükséges ugyanannál a munkáltatónál. Ezt a felmondás közlésekor kell vizsgálni. Ha valaki két év és tizenegy hónap után távozik, sajnos nem jogosult végkielégítésre – a három éves határ betöltése kötelező.

Mikor nem jár végkielégítés?

Legalább olyan fontos tisztázni, mely esetekben nem számíthat a munkavállaló erre a juttatásra.

Munkavállalói felmondás és azonnali megszüntetés

Ha a dolgozó saját elhatározásából mond fel, végkielégítés nem illeti meg. A törvény logikája szerint ez a juttatás azokat védi, akik akaratuk ellenére veszítik el munkájukat.

Magatartási vagy képességbeli okok miatti felmondás

Nem jár végkielégítés akkor sem, ha a munkáltató a munkavállaló magatartása miatt szünteti meg a jogviszonyt – például fegyelmi vétség, kötelezettségszegés esetén. Ugyanez vonatkozik arra az esetre, ha a felmondás oka a munkavállaló alkalmatlansága, és az nem egészségi állapotával függ össze. Fontos: ha egészségi ok áll a háttérben, akkor viszont jár a végkielégítés.

További kizáró ok, ha a munkavállaló a felmondás közlésekor már nyugdíjasnak minősül.

Végkielégítés mértéke a munkaviszony hossza alapján

A végkielégítés összege a munkáltatónál eltöltött idő függvényében emelkedik, és havi távolléti díjban kerül meghatározásra.

Végkielégítés mértéke 3 évtől 25 év felettig

A sávok a következőképpen alakulnak 2026-ban:

• Legalább 3 év munkaviszony: 1 havi távolléti díj
• Legalább 5 év: 2 havi távolléti díj
• Legalább 10 év: 3 havi távolléti díj
• Legalább 15 év: 4 havi távolléti díj
• Legalább 20 év: 5 havi távolléti díj
• Legalább 25 év: 6 havi távolléti díj

A sávhatárok betöltése számít: aki négy év tizenegy hónapot dolgozott, még az egyhavi kategóriába esik, de öt év elérésekor már kéthavi jár.

Védett kor és emelt végkielégítés

Ha a munkavállaló az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtti öt éven belül van a felmondás közlésekor, emelt végkielégítésre jogosult. Az extra hónapok száma a munkaviszony hosszától függ:

• 3–4 év munkaviszony esetén: 1 + 1 = 2 havi
• 5–9 év esetén: 2 + 1 = 3 havi
• 10–14 év esetén: 3 + 2 = 5 havi
• 15–19 év esetén: 4 + 2 = 6 havi
• 20–24 év esetén: 5 + 3 = 8 havi
• 25 év felett: 6 + 3 = 9 havi (ez a törvényi maximum)

Végkielégítés kiszámítása

A számítás alapja nem az egyszerű alapbér, hanem a távolléti díj. Ez az az összeg, amelyet a munkavállaló távolléte idején – például szabadság alatt – kap.

A távolléti díj összetevői:

• az aktuális alapbér
• a pótlékátalány (ha van)
• az utolsó hat hónapban kifizetett teljesítménybérek és bérpótlékok átlaga

Gyakorlati példa: ha valaki 400 000 forintos alapbérrel rendelkezik, és az elmúlt félévben összesen 180 000 forint teljesítménybért és pótlékot kapott, a havi távolléti díja 430 000 forint lesz (400 000 + 180 000 / 6). Hét év munkaviszony esetén két havi jár, tehát a bruttó végkielégítés 860 000 forint.

Órabéres munkavállalók esetén az egy órára járó távolléti díjat 174 órával kell megszorozni a havi összeg megállapításához.

Bruttó-nettó végkielégítés 2026-ban: mennyi az adó?

A végkielégítés jövedelemnek minősül, ezért adó- és járulékköteles. A munkavállaló számára ez 2026-ban a következő levonásokat jelenti:

• Személyi jövedelemadó (SZJA): 15%
• Társadalombiztosítási járulék: 18,5%

Összesen tehát 33,5% kerül levonásra, ami azt jelenti, hogy a bruttó összeg körülbelül 66,5%-a marad nettóban.

Nézzünk két példát különböző összegekkel. Egy 600 000 forintos bruttó végkielégítésből 90 000 forint SZJA és 111 000 forint TB-járulék vonódik le, így 399 000 forint marad nettóban. Egy 1 500 000 forintos bruttó végkielégítésből 225 000 forint SZJA és 277 500 forint TB-járulék vonódik le, így a kézhez kapott nettó összeg 997 500 forint lesz.

A munkáltatót emellett 13%-os szociális hozzájárulási adó terheli, amit azonban nem a munkavállaló fizet.

Közös megegyezés és végkielégítés szabályai

Közös megegyezés esetén a törvény szerint automatikusan nem jár végkielégítés, hiszen ilyenkor nem egyoldalú munkáltatói döntésről van szó. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a munkavállaló üres kézzel távozik: a felek szabadon megállapodhatnak pénzbeli juttatásról.

Tárgyalási kiindulópontként érdemes a törvényes mértéket alapul venni: ha valaki tíz éve dolgozik a cégnél, a háromhavi távolléti díjnak megfelelő összeget célszerű minimum elvárásként megfogalmazni. A megállapodásban pontosan rögzíteni kell az összeget és a kifizetés módját.

Mikor és hogyan fizetik ki a végkielégítést?

A végkielégítés kifizetésére a munkaviszony megszűnését követő ötödik munkanapig van ideje a munkáltatónak. Ez nem azonnali kötelezettség, hanem egy rövid türelmi időt biztosít az adminisztráció lebonyolítására. A felek természetesen megállapodhatnak eltérően is – akár az utolsó munkanapon történő azonnali kifizetésben.

A juttatás automatikusan jár, külön igényelni nem kell. Ha a munkáltató a határidő ellenére sem fizet, első lépésként írásbeli felszólítás küldése javasolt. Amennyiben ez sem vezet eredményre, munkaügyi bírósághoz lehet fordulni – a perindításra három év áll rendelkezésre.

A végkielégítés fontos anyagi védőháló lehet egy nem várt munkahelyváltás esetén. Érdemes már a munkaviszony alatt tisztában lenni a jogosultsági feltételekkel, hogy felmondás esetén pontosan tudjuk, mire számíthatunk és milyen összegért érdemes kiállni.