Aki mer, az nyer. Most mutatunk egy történetet egy céges buszjáratot szervező csapatról, ami ezt bizonyítja. 

Mi van, ha nincs céges buszjárat egy munkához?

Ha találkozol egy rég nem látott ismerőssel, a Hogy vagy? Mi újság? kérdésre szinte biztosan panaszáradat lesz a válasz. Fáj a derekam, ez a fránya eső, és különben is… 

Vannak olyan nyelvek, amelyekben a Hogy vagy? kérdésre kötelezően azzal kell felelni, hogy Köszönöm, jól. Vajon ez egy képmutató szokás lenne? Vagy inkább ez a jól azt jelenti, hogy örülök, hogy nem vagyok rosszabbul?

Ha a betanított munkások nehézségbe ütköznek…

Ha nem arra koncentrálsz, ami rossz, hanem igyekszel keresni a kiutat, a megoldást, akkor máris kinyitottál egy kaput a siker felé. Ezt bizonyítja ez a történet is, ami egy kis Baranya megyei faluban esett meg.

Céges buszt szerveztek a dolgozók

Néhány munkanélküli lakó egy dologidős tájékoztatón megtudta, hogy egész jó munka van 20 kilométerre egy üzemben, csakhogy a faluból lehetetlen oda eljutni. A reggeli busz nem ér be a műszakkezdésre, a délutáni meg fél órával a műszak vége előtt megy el. Volt dologidős céges busz is, de az útvonala nem érintette a falucskát. Mit tesz ilyenkor a borúlátó ember? Beletörődik, és amikor legközelebb találkozik egy régi ismerőssel, akkor elpanaszolja, hogy Fáj a derekam, ez a fránya eső, és különben is… nincs itt munkalehetőség a faluban. Mit tettek a falu lakói? Megkérték a projektvezetőnket, intézze el, hogy a céges busz értük is bekanyarodjon reggelente, majd munka után vigye haza őket is. Ez egy-két ember esetében nem mindig lehetséges (főleg ha ők is kimaradnak végül a munkából). De szerencsére ebben a faluban megoldható volt, és az emberek azóta is szorgalmasan járnak dolgozni. 

Kérdezni, érdeklődni, keresgélni márpedig nem kerül semmibe.