Összes bejegyzés

A nappalink lesz az év irodája? - Beszámoló a MunkaHELY konferenciáról

az év irodája

A nappalink lesz az év irodája?

Beszámoló a MunkaHELY konferenciáról

 

2020.05.20-án konferencián jártunk, természetesen betartva a biztonságos távolságot: a MunkaHELY konferencia, amelyet az Év Irodája és a HR Fest közösen szervezett, az online térben zajlott. A HR Fest már a veszélyhelyzet kihirdetése óta az online térben működik, és rendszeresen hasznos és naprakész tartalommal látja el a HR-szakmát és az érdeklődőket. Talán soha még ennyire könnyen nem lehetett első kézből értesülni a humánerőforrás nemzetközi híreiről, és most ezt koronázta meg (jaj, nem úgy) a MunkaHELY konferencia. 

Már az irodai élet jövőjéről szóló esemény megnyitója (amelyen Kalmár Zoltán: ingatlan.com, igazgatósági elnök, Az Év Irodája alapító beszélgetett Tóth Gergely HR Fest-alapítóval) is szimbolikusra sikerült. Pár hónapja még elképzelni sem tudtuk volna, hogy egy több száz fős konferenciát valaki a saját kertjéből nyisson meg, de a MunkaHELY keretei között ez is elérkezett.

A konferencia fő témája a koronavírus okozta helyzet munkahelyekre gyakorolt hatása volt. Szó esett az irodaházak üzemeltetéséről, a home office hosszú távú sorsáról, az irodapiac alakulásáról és olyan tapasztalatokról, amelyeket még akkor is érdemes volna megfontolni, ha holnaptól eltűnne a Földről a koronavírus. Mivel nagyon úgy néz ki, hogy nem fog, lássuk, hogyan is néz majd ki az új normális világunk.

Csakis összefogással!

A konferencia az irodaipar, irodapiac szereplőit, irodaházak beruházásait menedzselő és üzemeltető cégeket, HR-szakembereket szólaltatott meg. A beszélgetésekben, előadásokban vissza-visszatérő elem volt, hogy a járvány lehetőséget kínált számunkra, hogy megtanuljuk a gyors alkalmazkodást egy váratlan helyzethez, és széles körben együttműködjünk a partnereinkkel, munkatársainkkal. A résztvevők egyetértettek abban, hogy jó lenne, ha ez a hatékony közös munka hosszú távon fenntartható lenne. 

Tóth Gergely a bevezető beszélgetésben úgy fogalmazott: a munkahely nem alakul át nagyon, csak a munka és a hely tűnik el belőle. Jó, de akkor mi lesz helyette? Lássuk a konferencia válaszait!

A nappali lesz a 2020-as év irodája?

2020 márciusában szinte mindenki az otthonába költöztette az irodáját, aki ezt megtehette. Eleinte sokan bizalmatlanok voltak a kényszerű home office-szal szemben, mára pedig bebizonyosodott: működik. Május elején viszont elindult a visszaáramlás, az eltelt időszak képe pedig igen vegyes. Van, aki sosem szeretne visszatérni a munkahelye falai közé, míg más menekülne vissza. Nyilvánvalóan ez sok tényezőtől függ. Az egyik előadó példáját továbbfűzve így tudnánk leegyszerűsíteni a dolgozók motivációit: nem mindegy, hogy a szomszédban valaki már egy hónapja nem képes megtanulni trombitán a Star Wars zenéjét, vagy éppen az irodában zörög állandóan a fénymásoló

Ami biztos, hogy át kell gondolni az irodát. Az irodaterek kollaboratív terekké alakulhatnak, és a legtöbb meeting online formában, netán egy-egy e-mailben intéződik majd el. Talán az üzleti utak végét is vizionálhatjuk, hiszen minek utaznánk oda, ahova Zoomon vagy Teamsen is eljuthatnak a szavaink. A sok cég által alkalmazott munkaidő-eltolásos és turnusos megoldások (azaz amikor a hagyományosan 9- től 5-ig tartó munkaidőt a dolgozók felénél estére toljuk át, vagy amikor a csapat egyik fele páros, míg a másik páratlan napokon jár be az irodába) is rávilágítanak arra, hogy újra kell gondolni a hagyományos irodai munkarendet. Felmerült, hogy csak az mehet majd be dolgozni, aki egészségügyi szűrésen vesz részt, de ennek a gyakorlatát egyelőre nehezen tudjuk elképzelni. Érdekes felvetés, hogy az új rend megszilárdulásával megszűnhet a középvezetői réteg, mert a vezetők ezentúl közvetlen információkra kívánnak hagyatkozni a beosztottaiktól. 

Az irodapiac jövője

A konferencia egyik fő témája az irodapiac és az irodaházak jövője volt. Az Év Irodája alapító, Kalmár Zoltán több szakembert is megkérdezett a témában. Az irodaház a jövőben egy infrastruktúrát biztosító, a cég presztízsét megmutató hely lesz, ahol nem reggel nyolckor egyszerre blokkol majd az összes munkavállaló, sokkal inkább a kollaboráció, a kommunikáció színtere lesz majd - egyfajta hubként fog működni. A 2020-as, 21-es év irodája nem a munkavégzés kizárólagos színtere lesz, ez már látható. Ezért ezeknek a sajátos cégközpontoknak szofisztikált és átlátható működés válik szükségessé. 

Décsi Gábor, a Dome Facility Services Group ügyvezetője beszélt egy felmérésről, amelyben a  facility management szolgáltatók hangulatindexét rajzolták ki. Míg az év elején az üzleti várakozások semleges képet mutattak, a II. negyedévre az FM-szolgáltatók 20%-os csökkenést vizionáltak, miközben a ténycsökkenés “csak” 10% lett. Azaz a facility management szolgáltatást nyújtó cégek borúlátóbban álltak az időszakhoz. 

Az irodaházak jövője 

Már többször szót ejtettünk a szoros együttműködés fontosságáról, de érvényes ez az irodaházak, irodák bérbeadói és a bérlők közötti megállapodásokra is. A közös területekre vonatkozó közös szabályok kellenek, például problémás pont a vendégfogadás. Egyelőre a cégek kompromisszumos megoldásokkal működnek, de hosszú távon, főleg a jövő épületeiben standard, előre tervezett megoldások válnak szükségessé.

A dolgozók kisebb létszáma miatt az irodaigények volumene csökkenni fog, de az irodák iránti keresletet növelheti az SSC-k fejlődése. Ezen kívül az ipari robotizálás növekedése, a robotok távvezérlése miatt irodákban dolgozó alkalmazottak száma várhatóan nőni fog. A lakásirodákból a dolgozók át fognak terelődni a profi módon üzemeltetett irodaházakba, és a cég székhelye sajátos formában lesz az employer branding része: kialakítása a cég imidzsét hivatott majd növelni, de nem a napi munka színtereként, hanem találkozási, kooperációs pontként. Érdekes felvetés, hogy a home office szélesebb körű elterjedése a lakáspiacra is hatással lesz. Ugyanis hosszú távon nem szerencsés a konyhából dolgozni, azaz felértékelődnek a plusz szobával rendelkező lakások. Ez a válasz tehát a címben felvetett kérdésre: a 2020-as év irodája nem a nappali lesz, de könnyen előfordulhat, hogy a lakásunkban lesz megtalálható.

Egészségvédelem a 2020-as év irodájában

Nincs egyetértés abban, mi a helyes a jelenlegi helyzetben. Van, aki szerint még a székek alá is nagy piros padlómatricát kell ragasztani, hogy nyilvánvaló legyen, kinek meddig terjed a tere. A fokozott higiénia, a kézfertőtlenítés, az egy munkahelyen tartózkodók számának maximálása, a veszélyeztetett csoportok home office-ának engedélyezése talán közös minden cég politikájában. Illetve az is, hogy egyre több munkatárs vonul ki az irodaház kertjébe -már ha van rá módja. Ennek viszont ergonómiai következményei is lehetnek, mert a kerti bútorokat nem órákig tartó laptopozásra tervezték.

Fontos tudni azt is, hogy a koronavírus csak egy az egészségünkre leselkedő veszélyek közül. A hosszabb ideig üresen álló épületekben megjelenhet például a legionella, amely ellen szintén megfelelő stratégia szükséges. 

Pszichikai tényezők a 2020-as év irodájában

Nem pusztán gyors változásról van szó, hanem az összes paraméter egyszerre változott meg - ez okozza a kihívást napjainkban, és ez az, aminek pszichikai lenyomatai is vannak a dolgozók körében. Uzsák Éva Virág, a Kincentric managing directora, HR Fest mentor kiemelte, hogy együtt kell reagálnunk a változásokra, azaz a vezetésnek transzparens módon kell meghoznia és üzemeltetnie az új intézkedéseket, és újra kell gondolni a munkatársak közötti bizalmat. Új online kultúrát kell teremtenünk, amiben nem feltétlenül a szemünk előtt dolgozik a másik -de meg kell bíznunk abban, hogy dolgozik. 

Kik lehetnek a helyzet nyertesei?

Már megtudtuk, hogy van olyan szektor, ahol kezd visszaállni a piac, de vajon mely cégek lesznek a helyzet nyertesei? Emlékezzünk vissza: szeptember 11. is megváltoztatta az életünket: átalakult a repülőterek rendje, és más színtereken is egészen más szemmel kezdtek nézni a biztonságra. Most nem egy lokáció, hanem egész világ helyzete alakult át: erre pedig automatizációs és digitalizációs megoldások kellenek. Massányi Tibor, a DVM Group ügyvezető partnere úgy látja, robbanásszerűen fognak bejönni az új trendek: az online világ hardvereinek és szoftvereinek fejlesztői mindenképpen nyerni fognak a változásokon, a kiskereskedelem, az IT infrastruktúra fejlesztői hasonlóképpen. A változásoknak várhatóan pozitív hatása lesz a környezettudatosságra is. 

Lesz-e második hullám?

Amikor visszatérünk az irodákba, egyszerre lesz bennünk öröm, hogy újra látjuk a kollégákat, megkönnyebbülés, ha az otthoni munkavégzést külső körülmények nehezítették. De bennünk lesz majd egy adag félelem és bizalmatlanság is, mert mi van, ha esetleg éppen egy szeretett kollégától fertőződünk majd meg. E sok tényező együttesen hatja át a működésmódunkat, és ha jön egy második hullám, akkor a reakciónk már ezekre fog ráépülni. Az első hullám időszaka adrenalinnal teli hetekből állt: a világ szinte minden régiója egyszerre szembesült a helyzettel. A második hullám, ha lesz, valószínűleg a fenti kettősség erősödéséről fog szólni. Arról, hogy meg kell küzdenünk az érzéssel, hogy bár hiányoljuk a kollégáinkat, veszélyforrást jelentünk egymásra. 

Mit tanuljunk tehát a válságból?

Annyi biztos, hogy egy sor dolgot rosszul csináltunk, és ezekre tökéletesen rávilágít a mostani helyzet. A higiénia, az egészségvédelem, a szociális szokásaink mind-mind átgondolásra szorulnak a 2020-as, 21-es év irodájának tervezésekor. Tudatosan kell változtatnunk a bizalmunkon, a kommunikációnkon, az irodaházak terein, a munkaidőn. Egy szóval mindenen. Az üzleti működés, a fizikai környezet és az emberek együttes változása szükséges, hogy a lehető legjobbat kihozzuk ebből a nehéz időszakból. Aminek pedig távoznia kell a következő évek irodájából, az a félelem mint tanácsadó, a csak rövid távra tervezés, valamint a hibázás elítélése. Hiszen a hibáinkból tanulunk. 

5

Küldj egy tapsot ha tetszett

5