Kölcsönzött munkaerő foglalkoztatása

Hogyan oldható meg a munkaerőhiány szezonális csúcsok idején, és hogyan bővíthető gyorsan a kapacitás egy váratlan megrendelés esetén? A kölcsönzött munkaviszony ezekre a kihívásokra nyújt gyakorlati megoldást. Cikkünkben bemutatjuk ennek a foglalkoztatási formának a működését, előnyeit, és azt, hogy mire érdemes odafigyelni a gyakorlatban.

Mi az a kölcsönzött munkaviszony?

A munkaerő-kölcsönzés egy speciális, hárompólusú jogviszony, amelyet a Munka Törvénykönyve szabályoz. Lényege, hogy a kölcsönbeadó köt munkaszerződést a munkavállalóval, aki azonban a kölcsönvevőnél végzi a feladatok ellátására vonatkozó munkát. 

Ez a konstrukció lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy ideiglenesen, akár projektalapon bővíthessék kapacitásaikat anélkül, hogy hagyományos munkaszerződést kötnének.

A kölcsönzés szereplői és működési elve

A folyamat a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő közötti megállapodás alapján zajlik, a rendszerben pedig három szereplő vesz részt:

• A kölcsönbeadó, vagyis a munkaerő kölcsönző cég, amely formálisan foglalkoztatja a dolgozót és gyakorolja a munkaviszony létrejöttével, megszüntetésével kapcsolatos jogokat.
• A kölcsönvevő, tehát az a vállalat, amelynek irányítása alatt a munkavállaló ténylegesen dolgozik, és amely kifizeti a kölcsönzési díjat.
• A kölcsönzött munkavállaló, aki a kölcsönbeadóval áll jogviszonyban, de a kölcsönvevőnél végzi a munkát.

Fontos szabály, hogy egy dolgozó ugyanannál a kölcsönvevőnél maximum 5 évig dolgozhat kölcsönzött formában. Ez az időkorlát biztosítja a foglalkoztatás ideiglenes jellegét és védi a munkavállalók érdekeit.

A kölcsönzött munkavállalók jogai

A kölcsönzött foglalkoztatási forma nem jelenti azt, hogy a dolgozók kevesebb jogot élveznének. Az egyenlő bánásmód elve alapján ugyanazok a munkajogi védelmi szabályok vonatkoznak rájuk, mint a kölcsönvevő saját alkalmazottjaira:

• Bérezés: Ha ugyanolyan munkát végeznek, azonos díjazásra jogosultak.
• Szabadság: A törvény szerinti szabadság teljes mértékben megilleti őket.
• Pihenőidő: A munkaidő-beosztás és szünetek tekintetében is azonos szabályok érvényesek.
• Szociális ellátások: A GYED, GYES és táppénz ugyanúgy jár nekik.

A kölcsönzött munkaerő foglalkoztatásának előnyei

De miért is választja egyre több cég ezt a foglalkoztatási formát? A gyakorlatban számos üzleti előnyt kínál a kölcsönzött munkaerő alkalmazása.

Rugalmasság és gyors reagálás a piaci igényekre

Az egyik legnagyobb előny, hogy a cégek villámgyorsan reagálhatnak a változó piaci körülményekre. Ha váratlan megrendelés érkezik, vagy szezonális csúcs van, nem kell hónapokat várni a toborzással és kiválasztással. Egy munkaerő kölcsönzéssel foglalkozó partneren keresztül akár néhány nap alatt biztosítható a megfelelő létszám a termeléshez vagy szolgáltatáshoz.

Ez különösen értékes projektmunkák esetén, ahol csak meghatározott időszakra van szükség extra kapacitásra, vagy olyan helyzetekben, amikor a piaci bizonytalanság miatt a cég nem szeretne hosszú távú kötelezettséget vállalni.

Költséghatékonyság és kevesebb kockázat

Bár a kölcsönzés nagyjából 15%-kal drágább lehet a közvetlen foglalkoztatásnál, számos járulékos előny ellensúlyozza ezt:

• Nincs szükség saját toborzási és kiválasztási folyamatra.
• A bérszámfejtést és adminisztrációt a kölcsönbeadó végzi.
• A költségek pontosan kalkulálhatók, csak a ledolgozott órákat kell kifizetni.
• A rövidebb, 15 napos felmondási idő csökkenti az elbocsátás kockázatát.
• Lehetőség van a "try & hire" modellre: kipróbálás után a bevált dolgozók saját állományba vehetők.

Milyen munkakörökben éri meg kölcsönzött munkaerőt alkalmazni?

Magyarországon jelenleg mintegy 200 ezer kölcsönzött munkavállaló dolgozik, ami a versenyszféra foglalkoztatottjainak kb. 10%-át teszi ki. A feldolgozóipar vezet, a kölcsönzött munkaerő négyötöde ebben a szektorban tevékenykedik.

A leggyakoribb területek:

• Gyártás és összeszerelés: különösen az autóiparban és az elektronikai gyártásban.
• Logisztika és raktározás: ahol dinamikusan növekszik a kereslet.
• Kereskedelem: a szektor 14,9%-os növekedést mutat.
• Szezonális munkák: az agrár- és élelmiszeriparban, valamint a vendéglátásban.

Elsősorban fizikai, operátori munkakörökben jellemző ez a foglalkoztatási forma, ahol a gyors betanulás és a rugalmas létszámkezelés kritikus fontosságú.

Aktuális piaci változások 2024–2025

2024-ben szigorodtak a minősített kölcsönbeadói státusz feltételei: a cégeknek immáron minimum 1000 fős állományt kell foglalkoztatniuk, amelyből legalább 500 főnek magyar állampolgárnak kell lennie. Az új toborzásoknál pedig 30%-os magyar munkavállalói arányt kell elérni.

A szabályozás a hazai munkaerő-tartalékok jobb kihasználását hivatott elősegíteni, ugyanakkor jelentős kihívást is jelent a szűkös munkaerőpiaci környezetben.

Az egyes szektorok eltérő képet mutatnak. Az autóiparban 21,6%-os létszámcsökkenés volt tapasztalható az energiaválság, alapanyaghiány és a globális ellátási lánc problémái miatt. Egyes munkaerő-kölcsönző partnerek akár 30%-kal is visszafogták igényeiket.

Ezzel szemben dinamikus növekedés jellemezte a kereskedelmet és logisztikát (14,9%), az energia- és közműszektort (22%), valamint az agrár- és élelmiszeripart (7,8%). Ezek a változások jól tükrözik a magyar gazdaság átrendeződését és a fogyasztói kereslet élénkülését.

Mire figyeljünk munkáltatóként?

Ha kölcsönzött munkaerő foglalkoztatásában gondolkodik, érdemes néhány kulcsfontosságú szempontot szem előtt tartani:

• Megbízható partner választása: Csak olyan munkaerő kölcsönző céggel dolgozzon, amelynek kölcsönzési tevékenység folytatására van engedélye, és be kell jelentkeznie a tevékenység nyilvántartásba. A cégnek rendelkeznie kell legalább 5 millió forint vagyoni biztosítékkal. A minősített kölcsönbeadói státusz garancia a professzionális szolgáltatásra.
• Egyértelmű szerződéses feltételek: Az írásbeli megállapodásban mindkét félnek tisztáznia kell a munkáltatói jogkör megosztását, a díjazás feltételeit és a kölcsönzés időtartamát.
• Munkavédelmi kötelezettségek: A kölcsönvevőnek kell gondoskodnia a munkavédelmi oktatásokról, a védőfelszerelések biztosításáról és a biztonságos munkakörnyezetről.
• Bejelentési és adminisztrációs kötelezettségek: A kölcsönvevőnek bejelentési kötelezettsége van: a kölcsönzött munkavállalókat TMUNK bejelentő lapon kell jelenteni a NAV felé, és folyamatosan tájékoztatni kell a kölcsönbeadót a munkarendről és egyéb lényeges körülményekről.

Segítünk a legjobb munkaerő megtalálásában!

Megbízható partnert keres a kölcsönzött munkaerő foglalkoztatásához? Cégünk több évtizedes tapasztalattal és minősített kölcsönbeadói státusszal támogatja vállalatát a megfelelő szakemberek gyors biztosításában. Vegye fel velünk a kapcsolatot, és találjuk meg együtt a legjobb megoldást az Ön igényeire!