Havi munkaidőkeret: mit jelent pontosan, és hogyan működik?

A munkaidő rugalmas szervezése ma már számos vállalatnál alapvető igény. Ha egy cég tevékenysége szezonálisan változik, vagy egyszerűen csak hatékonyabban szeretné beosztani a munkaerőt, a munkaidőkeret alkalmazása kézenfekvő megoldás lehet. 

De mit is jelent ez pontosan? Milyen szabályok vonatkoznak rá, és hogyan érinti a munkavállalókat – különösen az órabéreseket? Ebben a cikkben áttekintjük a havi munkaidőkeret lényegét, kiszámítását és a legfontosabb jogi kereteket.

Munkaidőkeret fogalma és szerepe

A munkaidőkeret a Munka Törvénykönyve (Mt.) szerinti munkaidő-beosztási forma, amely lehetővé teszi, hogy a munkáltató a munkaidőt ne naponta vagy hetente egyenlően, hanem egy hosszabb időszakra vonatkozóan ossza be. A lényeg, hogy a megszokott keretek – például a heti öt munkanap vagy a napi nyolc óra – nem minden egyes héten, hanem a teljes munkaidőkeret átlagában kell, hogy teljesüljenek.

Ez a rendszer különösen hasznos olyan munkahelyeken, ahol a munka mennyisége időszakonként jelentősen ingadozik. Csúcsidőszakban a munkáltató több órát oszthat be, míg csendesebb periódusokban kevesebbet – mindezt anélkül, hogy túlórapótlékot kellene fizetnie, feltéve, hogy a keret egészében nem lépi túl az előírt óraszámot. A munkaidőkeret bevezetése egyoldalú munkáltatói döntés, tehát nem szükséges hozzá a munkavállaló hozzájárulása.

Havi munkaidőkeret – mit jelent ez pontosan?

A „havi" jelző arra utal, hogy a munkaidőkeretet egy hónapos időszakra határozzák meg. Ez a leggyakoribb és legegyszerűbb forma, bár a törvény ennél hosszabb kereteket is megenged.

Az Mt. szerint a munkaidőkeret tartama főszabályként legfeljebb négy hónap (16 hét) lehet. Bizonyos speciális esetekben – például megszakítás nélküli tevékenység, többműszakos munkarend vagy idénymunka esetén – ez hat hónapra növelhető. Kollektív szerződés alapján akár 12 vagy 36 hónapos keret is alkalmazható, ha azt technikai vagy munkaszervezési okok indokolják.

Órabéres foglalkoztatás munkaidőkeretben

Az órabéres foglalkoztatás szabályai munkaidőkeretben külön figyelmet érdemelnek. Az Mt. 156. §-a szerint, ha a munkavállaló órabérben dolgozik és egyenlőtlen a munkaidő beosztása, a bérét nem a ténylegesen ledolgozott órák, hanem az adott hónap általános munkarend szerinti munkanapjai alapján kell kifizetni – hacsak a felek másként nem állapodnak meg.

Vegyünk egy konkrét példát: ha egy órabéres munkavállalót januárban 200 órára, februárban pedig csak 130 órára osztanak be, nem a beosztott órák után kapja a fizetését. Ehelyett mindkét hónapban az adott hónap munkanapjai szerinti összeget kell kifizetni (január: 22 nap × 8 óra = 176 óra, február: 20 nap × 8 óra = 160 óra alapján).

A munkaidőkeret végén el kell számolni:

• Ha a munkavállaló többet dolgozott a keretnél, a különbözet rendkívüli munkaidőnek minősül, és pótlékkal jár.
• Ha kevesebbet teljesített, a túlfizetés munkabérelőlegnek minősülhet, amelyet az Mt. szabályai szerint csak meghatározott esetekben lehet visszakövetelni. Ha viszont az alulfoglalkoztatás a munkáltató oldalán merült fel, a munkavállalót a különbözetre állásidőre járó alapbér illeti meg.

Hány óra a havi munkaidő?

Gyakran felmerülő kérdés, hogy pontosan mennyi is a havi munkaórák száma? Erre nincs egységes válasz, mivel az általános munkarend szerinti munkanapok száma és a hétköznapra eső munkaszüneti napok befolyásolják a teljesítendő munkaidőt.

A számítás egyszerű képlettel történik:

Munkanapok száma × Napi munkaidő = Havi óraszám

Teljes munkaidős foglalkoztatás esetén a napi munkaidő általában 8 óra. Nézzünk egy konkrét példát: 2025 márciusában 21 munkanap van, így a teljesítendő munkaidő 21 × 8 = 168 óra. Egy olyan hónapban viszont, ahol munkaszüneti nap esik hétköznapra, ez csökkenti a teljesítendő óraszámot – például 20 munkanapnál csak 160 órával kell számolni.

Fontos szabály, hogy a hétköznapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni a számításnál – ez automatikusan csökkenti a keretbe tartozó óraszámot.

Heti maximális munkaidő – mit enged a törvény?

Az is gyakori kérdés, hogy hány órát lehet dolgozni egy héten munkaidőkeret alkalmazása mellett? Az Mt. egyértelmű korlátokat szab:

• A beosztás szerinti heti munkaidő – rendkívüli munkaidővel együtt – nem haladhatja meg a 48 órát.
• A napi munkaidő maximum 12 óra lehet.
• A napi munkaidő ugyanakkor nem lehet kevesebb 4 óránál (részmunkaidő kivételével).

A pihenőidőkre vonatkozóan is figyelni kell: két munkanap között legalább 11 óra pihenőidő jár. Ami a heti pihenőidőt illeti, a főszabály szerint hetente legalább 48 óra megszakítás nélküli pihenőidőt kell biztosítani. 

Egyenlőtlen munkaidő beosztás esetén bizonyos hetekben elegendő legalább 40 órás, egy naptári napot magában foglaló heti pihenőidőt biztosítani, de a munkaidőkeret átlagában így is legalább heti 48 órának kell kijönnie.

Munkaidőkeret szerződés – hogyan tökéletes?

A munkaidőkeret szerződésben való rögzítése nem kötelező, sőt általában nem is célszerű. Mivel a munkaidőkeret alkalmazása egyoldalú munkáltatói döntés, ha a munkaszerződésbe bekerül, annak módosításához már a munkavállaló beleegyezése is szükséges lenne.

A munkáltatónak azonban van tájékoztatási kötelezettsége. A munkaviszony kezdetétől számított 7 napon belül írásban tájékoztatnia kell a munkavállalót többek között:

• a napi munkaidő tartamáról,
• a munkaidő beosztás lehetséges napjairól,
• a rendkívüli munkaidő lehetséges mértékéről.

A munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját, valamint a teljesítendő munkaidőt írásban kell meghatározni és közzétenni. A konkrét munkaidő beosztást legalább 7 nappal előre, írásban kell közölni a munkavállalóval. Ha előre nem látható körülmény merül fel, a beosztás legfeljebb 96 órával (4 nappal) korábban módosítható.

A havi munkaidőkeret tehát egy rugalmas, a Munka Törvénykönyve által szabályozott eszköz, amely mind a munkáltatónak, mind a munkavállalónak előnyös lehet – ha megfelelően alkalmazzák.