TB fizetés útmutató 2024-re

Magyarországon az egészségügyi ellátás biztosítási alapú. Tehát annak jár, aki hosszabb ideje itt él és ő maga, vagy egy kifizető hely havonta fizeti az egészségügyi hozzájárulási járulékot a részére. Ilyen lehet például a munkahely is. 

Annak a személynek van élő biztosítása, aki:

• bejelentetten dolgozik valahol (ide tartoznak a közmunkások is),
• munkanélküli, de álláskeresési támogatást kap. Az álláskeresési járadék lejárta után (maximálisan kiadható 90 nap) viszont fizetni kell, egészen addig, amíg az érintett nem talál új állást.
• egyéni vagy társas vállalkozó,
• egyházi személy,
• mezőgazdasági őstermelő,
• kisadózó,
• egyéb okból (pl. valamilyen szociális ellátás, nyugellátás, hallgatói jogviszony vagy kiskorúság miatt) ingyenesen jogosult egészségügyi ellátásra.

De mégis mikor, kinek és hogyan kell Tb járulékot fizetnie? Az alábbiakban megválaszoljuk ezeket a kérdéseket is.

Ki köteles a tb fizetésre?

Minden magyar állampolgárnak, aki a törvény szerint nem biztosított, illetve más jogcímen sem jogosult alanyi jogon egészségügyi szolgáltatásra az köteles egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére.

Fontos! Hogy ha 6 hónapig nem fizeted a tb-t, nem kaphatsz ingyen orvosi ellátást, hanem fizetned kell az egészségügyi szolgáltatásért, beleértve a sürgősségi ellátást is (igaz ezt utólag).

Lényegében, aki dolgozik, attól a munkáltató automatikusan minden hónapban levonja a járulékot. Nem kell fizetnie maga után járulékot annak, aki: munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati vagy más szolgálati jogviszonyban áll, illetve aki álláskeresési támogatásban, táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesül.

Ha valakinek megszűnik a munkaviszonya, a tanulói jogviszonya, vagy más okból megszűnik a járulékfizetés, egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie a NAV-hoz. Ennek módjáról az alábbiakban részletesen is kitérünk. 

Mi az a TB járulék?

A társadalombiztosítási járulék egy kötelezően fizetett járulék. A 2020. július 1-jétől biztosítási jogviszonyban foglalkoztatott magánszemélyek tekintetében egységes, 18,5%-os mértékű társadalombiztosítási járulék (TB járulék) került bevezetésre.

A tb-járulék négy korábbi járulék - 10% nyugdíjjárulék, 4% pénzbeli és 3% természetbeni egészségbiztosítási járulék, valamint 1,5% munkaerőpiaci járulék - összevonásából született, mértéke egységesen 18,5%, a bruttó bérre vetítve. 

Gyakori kérdés: kötelező TB-t fizetni?

Törvény szerint az a személy, akire Magyarországon a társadalombiztosítás szabályai kiterjednek és nem biztosított, valamint egészségügyi szolgáltatásra sem jogosult – a kockázatközösség elve alapján – egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére köteles.

Egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alapján az egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásaira lehet jogosultságot szerezni.

• Aki rendelkezik társadalombiztosítással annak többek között: díjmentes orvosi szolgáltatásokat és támogatott árú gyógyszereket vehet igénybe, vagy épp táppénzben részesülhet.

Egészségügyi szolgáltatási járulékot csak annak kell fizetnie, aki semmilyen más jogcímen nem jogosult egészségbiztosítási szolgáltatásra (ezen felsorolás fentebb olvasható).

Van néhány speciális eset, amikor nem kötelező tb-t fizetni. Ezekről a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) oldalán olvasható bővebb információ.

Mennyi az egészségbiztosítás havi díja?

Kinek mennyi a TB és mi alapján számolják? 

Munkavállalók esetében

Ha munkaviszonyban állunk egy céggel vagy az állammal (pl. közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban), akkor a bruttó munkabérből először is levonják a 15%-os személyi jövedelemadót (szja), amelyet a közkiadásokra fordítanak (közpénz), majd pedig a különböző járulékokat, amelyeket arra gyűjtenek össze, hogy az állampolgárokat segítsék belőle sérülékeny élethelyzetben.

A munkavállaló járulékai és adói:

• 15 százalék személyi jövedelemadó (szja)
• 18,5 százalék társadalombiztosítási járulék (tb), amiből 10 százalék nyugdíjjárulék, 7 százalék egészségbiztosítási járulék és 1,5 százalék munkaerőpiaci járulék.

Egyéni vállalkozók esetében az egészségbiztosítás havi díja

Az egyéni vállalkozó jogállása kettős, hiszen itt önfoglalkoztatásról van szó. Ezért az egyéni vállalkozó TB szempontjából magányszemélyként biztosított, vállalkozóként viszont kifizető, akinek a biztosított után (önmaga után) járulékot kell fizetnie. Ennek alapján kell biztosítottként nyugdíjjárulékot és egészségügyi járulékot, kifizetőként pedig szociális hozzájárulási adót (SZOHA) fizetnie.

A biztosított egyéni vállalkozó ugyanazon TB járulékokat fizeti, mint más biztosított:

• 10 százalék nyugdíjjárulékot, valamint
• 8,5 százalék egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot: ebből a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1,5 százalék.  

Az egyéni vállalkozó saját maga után szociális hozzájárulási adó fizetésére kötelezett. Ennek mértéke 27%

Ha az egyéni vállalkozó egyidejűleg társas vállalkozó is, akkor a ténylegesen kifizetett jövedelem után kell megfizetni a járulékot. 

Többes foglalkoztatott 

Másodfoglalkozású egyéni vállalkozó: 

• aki egyéni vállalkozói tevékenysége mellett legalább heti 36 órát elérő munkaviszonnyal rendelkezik, vagy, 
• aki közép-vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat. 

Fizetendő járulékok mértéke: 

• 17,5 százalék szociális hozzájárulási adó,
• 10 százalék nyugdíjjárulék, 
• 7 százalék egészségbiztosítási járulék (ebből a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalék). 

Járulékalap: a ténylegesen megszerzett jövedelem után 

• vállalkozói személyi jövedelemadózás esetén: a kivét összege, 
• átalányadózás esetén: az átalányban megállapított jövedelem, 
• EVA esetén az EVA adóalapként meghatározott összegének a százaléka.

Ha Ön is vállalkozóként köteles fizetni maga után a járulékokat és elveszne az adózási folyamatokban, esetleg azt szeretné megtudni, hogy milyen módon kedvezőbb adóznia bevételi után, akkor ajánljuk figyelmébe a bérszámfejtésről szóló blogcikkünket és a pályázatírással foglalkozó szolgáltatásunkat. 

Munkanélküliek esetében felmerül a kérdés, hogy mennyi az egészségügyi szolgáltatási járulék összege, amit maguk után kell befizetniük?

Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege 2024. január 1-jétől 11.300 Ft és napi díja 380 Ft, amelyet a bejelentkezés időpontjától havonta, a tárgyhót követő hónap 12-ig kell megfizetni.

Az egészségbiztosítás befizetése

Ha sem munkaviszonnyal nem rendelkezünk, sem vállalkozóként nincs bevételünk, és alanyi jogon (GYES, nyugdíj, munkanélküliség) sem jár a társadalombiztosítás, akkor magunknak kell gondoskodnunk a TB befizetésről. 

A tb (egészségügyi szolgáltatási) járulék összege 2024-ben havonta 11 300 forint. Hogyan kell befizetni ezt az összeget? Segítünk!

Az egészségbiztosítás befizetése történhet bankkártyával, elektronikus bankkártyás fizetéssel és sárga csekk által is.

TB befizetése online

Az egészségügyi szolgáltatási járulékot a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV-nak) kell átutalni.

A TB befizetés online:

• Számlaszám: 10032000-06055826 ez az ún. „NAV Egészségügyi szolgáltatási járulék beszedési számla” (408-as adónemkód). 
• A közlemény rovatban meg kell adni az adóazonosítót, ami az adókártyán van feltüntetve (tíz számjegyű kód).

TB járulék befizetése csekken, Postán

Az elektronikus bankkártyás fizetési lehetőség mellett van mód postán fizetni, sárga csekk által. A csekket a NAV ügyfélszolgálatán vagy a NAV honlapján keresztül lehet igényelni.

Ha inkább személyesen intézné, meg lehet azt tenni a NAV ügyfélszolgálatán, ahol az ügyintézők segítenek a nyomtatvány kitöltésében. Postán is beküldhető a nyomtatvány, de az Ügyfélkapun keresztül is, ha valaki ismeri az ÁNYK-t. A NAV oldaláról a 24T1011U jelű nyomtatványt kell letölteni hozzá.

Továbbá a 1819 telefonszámon elérhető a NAV Infóvonal, ahol a folyószámla-ügyintézés menüpont kiválasztása után szintén van lehetőség csekket igényelni.

Mi a TB fizetés határideje? 

A fizetési kötelezettségről idejében értesít a NAV. 

2023. július 1-jétől a NAV automatikusan előírja az egészségügyi szolgáltatási járulékot a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatszolgáltatása alapján, és erről tájékoztatást küld a járulékfizetésre kötelezettnek. 

Tehát a járulékfizetést fő szabály szerint nem kell bejelenteni a NAV-hoz. Ha a NAV valamilyen okból nem írta elő a járulékfizetést, például ha külföldről tér haza az illető, vagy a korábbi munkáltató nem jelentette be a biztosítási jogviszony végét, akkor önállóan szükséges intézkedni a NAV-nál. Legegyszerűbben az Ügyfélkapuból lehet ellenőrizni az adószámlát. HA szeretnéd tudni, hogy munkáltatód bejelentett-e, akkor az összes munkaviszony lekérdezése blogcikkünk lesz segítségedre, ahol lépésről-lépésre leírtuk a folyamatot.

Meddig kell befizetni a TB-t? 

A fizetési kötelezettség keletkezését követő 15 napon belül kell intézkedni. Ha biztosítottá válunk valamilyen módon (pl. nyugdíj, gyes), akkor ki is kell jelentkezni! Kivétel: munkaviszony, ugyanis ilyenkor a NAV a munkáltatótól már megkapja az információt. Erre szintén 15 nap a határidő.

Befizetési határidő: a tárgyhót követő hónap 12.-e!

• Ha nem utalunk időben, akkor késedelmi pótlékot fognak felszámolni, ami az aktuális jegybanki alapkamat kétszerese.
• Ha nem fizetünk, akkor 6 hónapig még érvényes a biztosítás és a taj kártya. Utána azonban a taj-szám érvénytelenné válik. 

Ez azt jelenti, hogy hiába van taj-kártya a birtokunkban, ha összegyűlt hat havi tartozás, akkor nem lehet ingyen igénybe venni semmilyen egészségügyi szolgáltatást. Azaz ha orvoshoz, szakrendelőbe vagy kórházba kell mennünk, akkor fizetni kell érte. Még a sürgősségiellátás sem jár ingyen. A sürgősségi beavatkozásokat elvégzik ugyan, de a beavatkozás díját utólag ki kell fizetni. A költség pedig akár több százezer forint is lehet.