Munkanélküliség fajtái: mi mit jelent pontosan?

A munkanélküliség sokarcú jelenség, amely különböző formákban jelenik meg gazdaságunkban. Amikor valaki állás nélkül marad, annak számos oka lehet - a személyes döntésektől kezdve a globális gazdasági folyamatokig bezárólag.

Ebben a cikkben áttekintjük a munkanélküliség különböző típusait, hogy könnyebben eligazodhassunk ebben a komplex témában, és megérthessük, hogyan hat mindez a gazdaságra és társadalomra.

A munkanélküliség fogalma

A munkanélküliség fogalma nemzetközileg egységes kritériumok alapján határozható meg. Az Európai Unióban és Magyarországon is az ILO (Nemzetközi Munkaügyi Szervezet) definícióját használjuk. Eszerint munkanélkülinek számít az a 15-74 év közötti személy, aki:

• Nem dolgozott a vizsgált héten (még egy órát sem)
• Az elmúlt négy hétben aktívan keresett munkát
• Két héten belül munkába tudna állni

A munkanélküliség mértéke a munkanélküliek számának és a gazdaságilag aktívak összlétszámának viszonyított aránya. Ez az arány folyamatosan változik a gazdasági helyzet, a technológiai fejlődés és a társadalmi folyamatok függvényében.

A regisztrált munkanélküliség jelentése

A regisztrált munkanélküliség azokat a személyeket foglalja magában, akik a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnál vagy más munkaügyi szervezetnél hivatalosan nyilvántartásba vették magukat. Ez különbözik a statisztikai munkanélküliségtől, mivel:

• Aktív együttműködést igényel az álláskeresőtől
• Jogosultságot biztosít különböző támogatásokra
• Hozzáférést ad munkaerőpiaci szolgáltatásokhoz
• Legalább 360 nap munkaviszony szükséges az elmúlt 3 évben

Fontos tudni, hogy Magyarországon az álláskeresési járadék legfeljebb 90 napig jár, miközben az átlagos elhelyezkedési idő gyakran hosszabb. Ezért sokan kikerülnek a regisztrált kategóriából, bár továbbra is állást keresnek.

A konjunkturális munkanélküliség

A konjunkturális vagy ciklikus munkanélküliség a gazdasági ciklusok hullámzásával együtt változik. Gazdasági visszaesés idején a vállalatok csökkentik termelésüket, kevesebb munkavállalóra van szükségük, így elbocsátások következnek be. Ez a típus jellemzően:

• Recesszió idején növekszik
• Gazdasági fellendüléskor csökken
• Az egész gazdaságot érinti
• Állami beavatkozással mérsékelhető

Magyarországon például a 2008-as pénzügyi válság vagy a 2020-as COVID-járvány során jelentősen megnőtt ez a fajta munkanélküliség.

Szezonális munkanélküliség jellemzői

A szezonális munkanélküliség bizonyos ágazatokban természetes jelenség, amely az évszakok váltakozásával függ össze. Magyarországon különösen érintett ágazatok:

• Mezőgazdaság: tavaszi vetéstől őszi betakarításig tart a főszezon
• Turizmus: Balaton környékén nyáron, síközpontokban télen van csúcsidőszak
• Építőipar: téli hónapokban jelentősen csökken a tevékenység
• Kereskedelem: karácsonyi időszakban megnő a munkaerőigény

A szezonális munkák átlagosan több tízezer főt érintenek havonta a különböző ágazatokban. Ez a típus általában kiszámítható, így a munkavállalók felkészülhetnek rá.

Frikcionális munkanélküliség

A súrlódásos munkanélküliség az önkéntes és kényszerű munkahelyváltás természetes velejárója. Akkor keletkezik, amikor:

• Valaki jobb feltételeket kínáló állást keres
• Frissen végzettek belépnek a munkaerőpiacra
• Élethelyzet változása miatt új munkát keresnek
• Költözés miatt váltanak munkahelyet

Ez a típus rövid távú (néhány hét vagy hónap), és nem feltétlenül negatív jelenség. Dinamikus gazdaságban mindig van ilyen típusú munkanélküliség, hiszen időbe telik, míg a megfelelő állást megtalálják a munkavállalók.

Strukturális munkanélküliség okai

A strukturális munkanélküliség hosszú távú probléma, amely abból fakad, hogy a munkaerő iránti kereslet és a rendelkezésre álló munkaerő képzettsége nem találkozik. Főbb okai:

• Technológiai munkanélküliség: automatizáció miatt elavulttá váló szakmák
• Iparági átalakulások és szerkezetváltás
• Alacsonyan képzett munkavállalók hátrányba kerülése
• Földrajzi eltérések a munkahelyek és munkavállalók között

Ez a típus átképzési programokat, oktatási reformokat és a munkaerő mobilitásának támogatását igényli. Magyarországon különösen a vidéki, alacsonyabban képzett munkavállalókat érinti.

A munkanélküliség hatása a gazdaságra és a társadalomra

A munkanélküliség jelentős hatással van mind az egyén, mind a társadalom és a gazdaság egészére nézve.

Egyéni szinten a hosszú távú munkanélküliség gyakran vezet:

• Pszichológiai problémákhoz, mint szorongás, depresszió
• Társadalmi elszigetelődéshez
• Családi kapcsolatok megromlásához
• Egészségügyi problémákhoz

Nemzetgazdasági szinten a munkanélküliség negatívan befolyásolja:

• A GDP-t, mivel a munkanélküliek nem járulnak hozzá a termeléshez
• Az államháztartást, növelve a kiadásokat (szociális juttatások) és csökkentve a bevételeket (adók)
• A fogyasztást, mivel a munkanélküliek kevesebbet költenek
• A társadalmi stabilitást, növelve a bűnözést és a társadalmi feszültségeket

Hogyan számítják ki a munkanélküliségi rátát?

A munkanélküliségi ráta a munkanélküliek számának a gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya, százalékban kifejezve:

Munkanélküliségi ráta = (Munkanélküliek száma / Gazdaságilag aktív népesség) × 100

Ahol a gazdaságilag aktív népesség a foglalkoztatottak és a munkanélküliek összessége. A munkanélküliek számának meghatározása az ILO kritériumai alapján történik, amely objektív és nemzetközileg összehasonlítható adatokat eredményez.

Miért nem minden munkanélküli van regisztrálva? Mit jelent a rejtett munkanélküliség?

A rejtett munkanélküliség azokat a személyeket jelenti, akik nincsenek jelen a hivatalos munkanélküliségi statisztikákban, mégis munka nélkül vannak vagy nem megfelelő foglalkoztatási helyzetben élnek.

Ide tartoznak:

• A nem regisztrált álláskeresők: akik különböző okokból nem regisztráltatják magukat
• Az eltántorított munkavállalók: akik feladták a munkakeresést a sorozatos kudarcok miatt
• Az alulfoglalkoztatottak: akik kényszerből részmunkaidőben dolgoznak, bár teljes munkaidőben szeretnének
• A képzésben résztvevők: akik képzési programokban vesznek részt, hogy javítsák elhelyezkedési esélyeiket
• A közmunkaprogramban résztvevők: akik minimális bérért dolgoznak támogatott állásokban
• A feketén foglalkoztatottak: akik nem hivatalos munkaviszonyban állnak

Ez tehát azt jelenti, hogy a valós munkanélküliség magasabb lehet a hivatalos statisztikáknál. Különösen problémás, hogy az álláskeresési járadék rövid időtartama miatt sokan kikerülnek a regisztrált kategóriából, holott továbbra is állást keresnek.

A munkanélküliség különböző fajtáinak megértése segíthet abban, hogy reálisabban lássuk a munkaerőpiac működését, és megfelelő választ találjunk az egyes típusok kezelésére. Mert míg a frikcionális munkanélküliség természetes velejárója a dinamikus gazdaságnak, addig a strukturális vagy tartós munkanélküliség már aktív állami beavatkozást és társadalmi összefogást igényel.