A munkaerőpiac helyzete 2023-ban
Hogy áll 2023-ban a munkaerőpiac? Mik a látható trendek, és mi az, ami várható a közeljövőben? Hogyan reagálnak a cégek a recesszióra? Mekkora béremelésre számíthatnak a munkavállalók? És kik iránt van a legnagyobb kereslet a munkaerőpiacon?
Munkaerőpiaci körkép
A koronavírus után éppenhogy egy lélegzetvételnyi szünethez jutott a gazdaság - és a munkaerőpiac -, majd a háború kezdete óta újabb gazdasági nehézségekkel szembesültek mind a cégek, mind a munkavállalók. Egy trend azonban megfordult: míg a koronavírus elején sokan tömeges elbocsátásokkal reagálták le a krízishelyzetet, addig most a cégek jóval konszolidáltabb leépítéseket terveznek (ha egyáltalán terveznek).
A Randstad legfrissebb "HR Trends 2023" kutatása szerint a a COVID utáni munkaerő-toborzási trend megtorpanni látszik. A cégek óvatosabb várakozásokkal néznek elébe az idei évre. Míg a tavalyi felmérés során a vállalatok közel 90%-a tervezett létszámbővítést, idén csak a megkérdezettek harmada tervezi új munkaerő felvételét. Ezzel párhuzamosan viszont az elbocsátástól sem kell tartani, hiszen a vezetők a saját bőrükön tapasztalhatták, hogy milyen drága és mennyi időbe telik az új munkaerő felvétele.
Elsőként nézzük meg a KSH májusban kiadott, legfrissebb adatait: hogyan alakul a foglalkoztatási ráta és a munkanélküliség Magyarországon?
Munkanélküliségi- és foglalkoztatási ráta Magyarországon
Magyarországon a foglalkoztatási ráta ingadozó tendenciákat mutat az energiaárak emelkedése miatt. Több vállalat úgy döntött, hogy létszámstopot vezet be a költségek csökkentése érdekében. Ennek következtében a munkanélküliségi ráta fokozatosan emelkedett az elmúlt évben, kezdve 3,2 százalékról és elérve a 4 százalékot. Azonban áprilisban pozitív fordulat következett be, és a munkanélküliségi ráta visszaesett 3,9 százalékra, ami a munkaerőpiac szorosságát jelzi - ez az adat a Központi Statisztikai Hivatal friss foglalkoztatottsági adataiból derült ki.
Áprilisban a munkanélküliek száma 190 ezer fő volt, míg a munkanélküliségi ráta 3,9 százalékra csökkent, az előző hónap 4 százalékához képest. Tehát mindössze egy hónap alatt 5000 fővel csökkent a munkanélküliek száma.
Ha a három hónapos időszakot nézzük, akkor február és április között a 15-74 éves munkanélküliek száma 27 ezer fővel nőtt, elérve a 197 ezer főt, és a munkanélküliségi ráta 0,5 százalékponttal emelkedett, elérve a 4 százalékot.
A férfiak között a munkanélküliek száma 106 ezer fő volt, a munkanélküliségi ráta pedig 0,4 százalékponttal, 4,1 százalékra emelkedett. A nők esetében a munkanélküliek száma 91 ezer fő volt, munkanélküliségi rátájuk pedig 0,7 százalékponttal, 4 százalékra emelkedett.
Április végén a nyilvántartott álláskeresők létszáma 235 ezer főre csökkent az egy évvel korábbihoz képest, ami 2,6 százalékos csökkenést jelent.
Ugyanakkor a foglalkoztatottak száma növekedett. A 2023. február-áprilisi időszakban a foglalkoztatottak létszáma 14 ezer fővel emelkedett, elérve a 4 millió 698 ezer főt. Az elsődleges hazai munkaerőpiacon dolgozók száma további 17 ezer fővel nőtt.
Kit keresnek ma a munkahelyek?
A legjobb pozícióban a digitálisan naprakész ismeretekkel rendelkező szakemberek állnak: az IT szektor, a marketing, a pénzügy, vagy a mérnökök. Viszont a magas fluktuáció és az elöregedő társadalom miatt folyamatos igény van a fizikai munkásokra is, a munkaerőhiány ezeket a területeket is jócskán érinti. Ilyenek az építőipar, a termelési cégek, vagy a raktározással és logisztikával foglalkozó vállalatok. Vagy akár a sofőrök! A munkaerőpiac most nagyon hamar felszippantja a jó, megbízható jelölteket.
Merre halad a munkaerőpiac?
A fent említett kutatás során kiderült, hogy a cégek kb. 97%-a tervez béremelést adni a kollégáinak 2023-ban. Ez egy kiugróan magas szám, ami a jelenlegi infláció tükrében érthető is. A gond viszont az, hogy a vállalatok által kínált fizetésemelés alulmarad a dolgozók várakozásaihoz képest. Míg a legtöbb munkavállaló 20% feletti béremelést vár el, addig a cégek 5-15%-al számolnak. Nem azért, mert nem akarnak, hanem leginkább azért, mert nem tudnak ennél többet adni.
Ez erősítheti a dolgozói elégedetlenséget, viszont a befagyasztott létszámok miatt sok esetben nem olyan könnyű egyik munkahelyről a másikra váltani (kivéve persze a fent említett iparágakat).
A legtöbb cég stagnáló árbevételre számít, ami azért probléma, mert így főként a fejlesztésektől vonják el a pénzt. Magyarországon viszonylag kevés vállalat vagy gyár működik automatizációval, kis arányban tudják csak kiváltani a dolgozókat gépekkel. Viszont a társadalom öregszik, így a munkaerőhiány nő. Évente 40-50 ezer ember tűnik el a munkaerőpiacról, amit vagy külföldi munkavállalókkal, vagy robotizációval lehet pótolni.
Ha nincs tisztában a munkaerőpiaci trendekkel: HR tanácsadás a Viapantól!
Legyen szó gyári munkáról, könyvelőről, vagy felsővezetőről - mi megtaláljuk az Önök cégének a legjobb munkaerőt! Nem csak munkaerőt, hanem tanácsot is adunk! Kérje HR tanácsadónk segítségét!
Egy HR tanácsadóra számíthat:
- az adminisztratív feladatok elvégzésénél,
- a szervezetfejlesztés területén,
- az egyéni tehetséggondozásnál,
- a teljesítményértékelési rendszer kialakításában,
- a karrier tanácsadásban,
- a tréningek coaching során,
- a képzések szervezésében,
- a kiválasztási folyamatokban és
- minden olyan részfeladat elvégzése, amely tipikusan a HR feladata.
Olvasson többet a munkaerőhiányról!
