Összes bejegyzés

Munkaerő-kölcsönzés könyvelése: mire figyeljünk a gyakorlatban?

munkaerő-kölcsönzés számlázása lépésről lépésre

A vállalkozások életében egyre népszerűbb megoldás a munkaerő-kölcsönzés, amely rugalmas választ adhat a változó munkaerőigényekre. Azonban számos számviteli és adózási kérdést vet fel ez a foglalkoztatási forma. Hogyan kell helyesen könyvelni? Milyen áfaszabályok vonatkoznak rá? Milyen számlázási gyakorlatot kövessünk? Cikkünkben ezekre a kérdésekre adunk választ.

A munkaerő-kölcsönzés számviteli háttere

A munkaerő-kölcsönzés háromszereplős jogviszony, ahol a kölcsönbeadó, a kölcsönvevő és a kölcsönzött munkavállaló különböző jogi kapcsolatban állnak egymással. A számviteli események könyvelése során fontos, hogy tisztában legyünk azzal, hogy a kölcsönbeadó és a munkavállaló között munkaviszony áll fenn, míg a kölcsönbeadó és kölcsönvevő között polgári jogi szolgáltatási szerződés valósul meg. Ez a kettősség alapvetően meghatározza a kapcsolódó könyvelési feladatokat is.

Munkaerő-kölcsönzés szerződéses formái

Magyarországon a munkaerő kölcsönző cég többféle formában szerződhet a munkavállalókkal:

  • Határozott vagy határozatlan idejű munkaviszony keretében
  • Távmunkavégzésre irányuló munkaviszonyban
  • Egyszerűsített foglalkoztatással
  • Vezető állás betöltésére irányuló munkaviszonnyal

Fontos megjegyezni, hogy 2024 eleje óta a minősített kölcsönbeadói státusz megszerzéséhez minimum 1000 fős létszám szükséges, amiből legalább 500 főnek magyar állampolgárnak kell lennie. Emellett az új toborzásoknál 30%-os magyar munkavállalói arányt kell biztosítani, ami jelentős változás a korábbi szabályozáshoz képest.

A kölcsönbeadó és a kölcsönvevő könyvelése

A két fél könyvelési gyakorlata jelentősen eltér. A kölcsönbeadónál a munkabérek és járulékok személyi jellegű ráfordításként kerülnek elszámolásra, míg a kölcsönzési díj bevételként jelenik meg. A kölcsönzött munkavállalók munkaszerződés alapján a kölcsönbeadó állományában szerepelnek statisztikai és számviteli szempontból is.

Ezzel szemben a kölcsönvevő a kölcsönzési díjat igénybe vett szolgáltatásként könyveli, és nem személyi jellegű ráfordításként. Fontos különbség, hogy a kölcsönzött munkavállalók csak a kölcsönbeadó létszámában jelennek meg, a kölcsönvevő statisztikai létszámát nem növelik, ami bizonyos vállalati mutatók szempontjából jelentős előny lehet.

munkaerő-kölcsönzés áfa kezelése a könyvelésben

Munkaerő-kölcsönzés ÁFA

A munkaerő-kölcsönzés áfa kezelése fontos kérdés a számvitelben. A szolgáltatás az általános forgalmi adó hatálya alá tartozik, és az általános 27%-os kulcs alkalmazandó. Az áfával kapcsolatos kötelezettségek megfelelő kezelése különösen fontos a könyvelési feladatok során.

Áfa-kulcs és teljesítési időpont

A teljesítési időpont meghatározásánál az Áfa törvény általános szabályait kell alkalmazni. 

Időszakos elszámolású ügyleteknél, ami a munkaerő-kölcsönzésnél gyakori, a fizetési határidő és az elszámolási időszak egymáshoz való viszonya az irányadó jog szerint meghatározó tényező. 

Ez különösen fontos a havi elszámolású munkaerő-kölcsönzési szerződéseknél, ahol pontosan meg kell határozni, hogy az adott hónap szolgáltatásai a forgalmi adó megállapítása szempontjából mikor válnak teljesítetté.

Fordított adózás és kivételek

  • 2021. április 1-jétől jelentős változás történt: a fordított adózás csak szűk körben alkalmazható a munkaerő-kölcsönzés területén. Fordított adózás alá tartozik:
  • Építési-szerelési munkával létrehozott, ingatlan-nyilvántartásba bejegyzendő ingatlan átadásával kapcsolatos munkaerő-kölcsönzés, vagy
  • Ingatlan létrehozására, bővítésére, átalakítására irányuló építési-szerelési munkához kapcsolódó munkaerő-kölcsönzés

Minden egyéb esetben egyenes adózás alkalmazandó, vagyis a kölcsönbeadó köteles az áfát felszámítani és megfizetni a Nemzeti Adó és Vámhivatal felé. Ez a változás sok vállalkozás számára okozott kezdeti nehézségeket, hiszen korábban szélesebb körben volt alkalmazható a fordított adózás.

Munkaerő-kölcsönzés és HIPA

A helyi iparűzési adó, vagyis a HIPA szempontjából a munkaerő-kölcsönző vállalkozásokra speciális telephelyszabály is vonatkozik.

2024-től a munkaerő-kölcsönző telephelyének minősül az az önkormányzati illetékességi terület is, ahol az általa kölcsönzött munkavállalók az adott adóévben összesen legalább 21 000 munkaórát dolgoznak. A 21 000 órát az adott településen dolgozó valamennyi kölcsönzött munkavállaló teljesített munkaidejét összeadva kell vizsgálni.

Ez azt jelenti, hogy egy munkaerő-kölcsönzőnek olyan településen is keletkezhet HIPA-telephelye és ezzel összefüggő adókötelezettsége, ahol nincs hagyományos értelemben vett irodája vagy fióktelepe, de jelentős létszámú kölcsönzött munkavállaló dolgozik.

Ha a vállalkozás több önkormányzat területén végez iparűzési tevékenységet, a vállalkozási szintű HIPA-adóalapot a helyi adókról szóló törvény szabályai szerint meg kell osztani az érintett települések között.

Levonható a munkaerő-kölcsönzés díja a HIPA-alapból?

Nem automatikusan. A kölcsönvevő könyvelésében a munkaerő-kölcsönzés díja jellemzően igénybe vett szolgáltatásként jelenik meg, de az „igénybe vett szolgáltatás” számviteli kategória önmagában nem HIPA-adóalap-csökkentő tétel.

A HIPA általános szabályai szerint a nettó árbevételből többek között az eladott áruk beszerzési értéke, a közvetített szolgáltatások értéke, az alvállalkozói teljesítések értéke és az anyagköltség vonható le a törvényi feltételek szerint.

Közvetített szolgáltatásról pedig csak akkor beszélhetünk, ha az adózó a saját nevében vásárolt szolgáltatást egy harmadik személy részére, írásos szerződés alapján, változatlan formában részben vagy egészben továbbértékesíti, és ennek ténye a szerződésből, illetve a számlából is megállapítható.

Ha tehát a kölcsönvevő a kölcsönzött munkaerőt saját működésében használja fel, a kölcsönzési díj pusztán az igénybe vett szolgáltatásként történő könyvelése miatt nem válik automatikusan HIPA-adóalap-csökkentő tétellé.

Számlázási szabályok munkaerő-kölcsönzés esetén

A munkaerő-kölcsönzés számlázása során az Áfa törvény 169. §-a szerinti általános számla-tartalmi előírások érvényesek. A számla kötelező elemei között szerepelnie kell a szolgáltatás pontos megnevezésének és a teljesítési időpontnak, valamint minden egyéb, jogszabályban előírt tartalmi elemnek.

Gyakorlati példák számlázásra

A munkaerő-kölcsönzés számlázása során egy tipikus számla szolgáltatás megnevezéseként a "Munkaerő-kölcsönzési szolgáltatás [időszak] hónapra" szerepel. A teljesítési időpontként a szolgáltatás tényleges teljesítésének dátumát kell feltüntetni, a fizetési határidő pedig jellemzően 15-30 nap. Érdemes a számlán feltüntetni a kölcsönzött munkavállalók számát és a szolgáltatás időtartamát is, ami segíti a transzparenciát és az ellenőrizhetőséget.

Tipikus hibák számlázásnál

A leggyakoribb hibák közé tartozik:

  • Helytelen áfa-kezelés: sokan még mindig tévesen alkalmazzák a fordított adózást nem építőipari tevékenységeknél
  • A teljesítési időpont hibás meghatározása időszakos elszámolás esetén
  • A számla kötelező tartalmi elemeinek hiánya vagy hibás megadása
  • A szolgáltatás pontatlan megnevezése, ami adóellenőrzés során problémát okozhat

Ezek elkerülése érdekében érdemes folyamatosan nyomon követni a jogszabályi változásokat, különösen az Európai Unió és a hazai adószabályozás területén, valamint szakmai képzéseken részt venni a számlázási szabályokról.

Fontos lehet még: Mik a munkaerő-kölcsönzés feltételei?

Munkaerő-kölcsönzési tevékenységet nem végezhet bármely vállalkozás. A belföldi kölcsönbeadónak meg kell felelnie a Munka Törvénykönyve és a munkaerő-kölcsönzési tevékenységet szabályozó kormányrendelet feltételeinek, valamint szerepelnie kell az állami foglalkoztatási szerv nyilvántartásában.

A munkaerő-kölcsönzés feltételei közé tartozik többek között:

  • a jogszabályban megengedett vállalkozási forma;
  • a tevékenységhez szükséges megfelelő szakmai feltételek biztosítása;
  • megfelelő irodahelyiség;
  • köztartozásmentesség;
  • 15 millió forintos vagyoni biztosíték;
  • valamint a hatósági nyilvántartásba vétel.

A vagyoni biztosíték célja elsősorban az, hogy fedezetet teremtsen a munkaerő-kölcsönzési tevékenységgel kapcsolatban esetlegesen felmerülő munkavállalói kártérítési igényekre.

A minősített kölcsönbeadókra ennél szigorúbb, külön szabályok vonatkoznak, ezért a két kategóriát nem érdemes összekeverni.

4

Küldj egy tapsot ha tetszett

4