Szabadság átvitele: hogy működik?
A munkavállalóknak minden ledolgozott év után meghatározott számú nap szabadság jár, amelyet pihenésre, feltöltődésre használhatnak fel. A szabadságok kiadása körül azonban gyakran merülnek fel kérdések.
Mi történik például, ha az adott évben nem sikerül kivenni az összes szabadnapot? Átvihetők a megmaradt napok a következő évre vagy egy új munkahelyre? Esetleg kifizetik-e a ki nem vett szabadnapokat? Cikkünkből most megtudhatod a válaszokat ezekre a kérdésekre.
Szabadság átvitele következő évre
A Munka Törvénykönyve szerint a munkáltató a szabadságot az esedékesség évében köteles kiadni. Az alapszabadság mértéke naptári évenként 20 munkanap, amely életkortól függően további 1-10 munkanap pótszabadsággal egészül ki. A munkáltató továbbá köteles a szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval a szabadság kezdete előtt legalább 15 nappal közölni.
Ugyanakkor bizonyos kivételes esetekben lehetőség van arra, hogy a szabadságot átvigyék a következő évre:
- Ha a munkaviszony október 1-jén vagy azt követően kezdődött, a munkáltató a szabadságot a következő év március 31-ig adhatja ki.
- Ha a szabadság év végén kezdődik és átnyúlik a következő évre, maximum 5 munkanap vihető át.
- A munkáltató és a munkavállaló közösen megállapodhatnak abban, hogy az életkor alapján járó pótszabadságot (maximum 10 nap) a következő év végéig adják ki.
- Ha a dolgozó valamilyen okból – például betegség miatt – nem tudta kivenni a szabadságát, akkor az akadály megszűnésétől számított 60 napon belül kell kiadni azt.
Fontos, hogy az átvitt szabadságot a következő évben kiadottnak kell tekinteni. Ha van kollektív szerződés, az előírhatja, hogy a szabadság egynegyedét a következő év március 31-ig lehet kiadni.
Átvihető szabadság: rendelkezhet vele a munkáltató?
A munkáltató nem rendelkezhet szabadon azzal, hogy hány szabadságnapot visz át a következő évre, vagy hogy inkább kifizeti azokat. A szabadság átvitelére és megváltására szigorú törvényi előírások vonatkoznak.
- A munkáltató csak a fent említett kivételes esetekben viheti át a szabadságot.
- A szabadságot főszabály szerint nem lehet pénzben megváltani, csak a munkaviszony megszűnésekor.
A munkáltatónak tehát törekednie kell arra, hogy a szabadságot az esedékesség évében kiadja. Az átvitel lehetőségeit egyedileg kell mérlegelni a jogszabályok figyelembevételével. Ha a munkáltató nem jár el szabályosan, a munkavállaló panasszal élhet.
Bent maradt szabadság kifizetése
Előfordulhat, hogy a dolgozó valamilyen akadály miatt nem tudja kivenni a szabadságát az esedékesség évében. Például betegség vagy egyéb személyes ok állhat a háttérben. Ilyen esetekben a törvény kimondja, hogy az akadály megszűnését követően a munkáltatónak 60 napon belül ki kell adnia a szabadságot.
Ha valamilyen okból mégsem kerülne sor a szabadság kiadására a 60 napos határidőn belül, akkor a törvény előírja, hogy azt legkésőbb az esedékesség évét követő év végéig biztosítani kell. Ez azonban csak nagyon indokolt esetekben fordulhat elő, és nem tekinthető általános gyakorlatnak.
Fontos hangsúlyozni, hogy a szabadság pénzbeli megváltása a munkaviszony fennállása alatt nem lehetséges – ez kizárólag a munkaviszony megszűnésekor történhet meg.
Szabadság átvitele másik munkahelyre
Sokakban felmerülhet a kérdés, hogy az előző munkahelyen megmaradt szabadságok átvihetők-e az új munkahelyre? A válasz röviden, tömören: nem.
- Az előző munkaviszonyból származó ki nem vett szabadságot nem lehet átvinni az új munkahelyre.
- Ezeket a napokat a régi munkáltatónak a munkaviszony megszűnésekor pénzben kell megváltania.
- Az új munkahelyen a szabadság mértékét az ott töltött időre arányosan állapítják meg.
Mivel a szabadság az adott munkaviszonyhoz kapcsolódó jogosultság, annak megszűnésekor elvész a lehetőség az átvitelre. Ezért érdemes még a munkahelyváltás előtt rendezni a szabadságot a régi munkáltatóval.
Ki nem vett szabadság kifizetése munkaviszony megszűnésekor
A korábbiakban láthattuk, hogy a ki nem vett szabadságot főszabály szerint nem lehet pénzben megváltani, kivéve egy esetben: a munkaviszony megszűnésekor. Ha tehát nem munkahelyváltásról, hanem a munkaviszony végleges megszűnéséről van szó, a ki nem vett szabadságokat a munkáltatónak pénzben kell kifizetnie.
A kifizetés menete a következő:
- A megmaradt szabadságnapokat az utolsó munkanapon, általában az utolsó munkabérrel együtt kell kifizetni a dolgozónak.
- Minden ki nem vett szabadságnap után a munkavállaló távolléti díjára jogosult.
- A kifizetés magában foglalja mind az adott évben ki nem vett szabadságot, mind az esetlegesen áthozott napokat.
Fontos tudni, hogy ha a munkavállaló több szabadságot vett ki a munkaviszony megszűnéséig, mint amennyi arányosan megillette volna, 2013 óta a munkáltató ezt nem követelheti vissza.
Összességében tehát elmondhatjuk, hogy a szabadság átvitele a következő évre csak szigorúan meghatározott esetekben lehetséges. A főszabály az, hogy a szabadságot az adott évben kell kiadni, és a munkáltatónak erre kell törekednie. A maradék szabadság pedig csak a munkaviszony megszűnésekor váltható meg pénzben. Érdemes tehát figyelmesen követni a szabályokat és határidőket, hogy mindenki megkapja a törvény szerint neki járó pihenőidőt.
Ha további kérdésed merülne fel a témával kapcsolatban, olvasd el a szabadságkérelem megírásáról szóló blogcikkünket. Ne felejtsd el megnézni a munkaszüneti napok adta lehetőségeket is, amelyek segíthetnek hosszabb pihenőidő tervezésében!