Rehabilitációs hozzájárulás összege: számítás, példával
Egyre növekszik a megváltozott munkaképességű emberek száma, ezzel párhuzamosan pedig egyre fontosabbá válnak a munkaerőpiacon való jelenlétükkel. Cukorbetegség, ingadozó vérnyomás, gerincbántalmak - csak néhány egészségügyi probléma a sok közül, ami miatt megváltozott munkaképességűnek számíthat egy tapasztalt, rutinos munkavállaló. A társadalom számára rendkívül fontos, hogy ebbe a csoportba tartozó személyeknek lehetőséget adjunk a munkavállalásra, mivel számos előnye van mind az egyének, mind a társadalom számára.
Az ilyen munkaképességű emberek foglalkoztatása segít a gazdasági növekedés előmozdításában. A vállalkozások számára lehetőséget teremt arra, hogy széleskörűbb munkaerő-piaci bázisra építsék üzletüket. Továbbá javítja a munkaerő-piaci szegmentáltságot és sokszínűséget. Mindez hosszú távon nagy előnyöket jelenthet a gazdaságnak. Amikor egy vállalkozás megfelelő körülményeket teremt a megváltozott munkaképességűek alkalmazása számára, az nem csak az embereknek segít, hanem a cégnek is jó hírnévvel járhat. Ez azért is fontos, mert az emberek egyre inkább választanak olyan szervezeteket, amelyeket a társadalmi felelősségvállalás és az etikus üzleti gyakorlatok vezérelnek.
Mindemellett hazánkban az elmúlt években több intézkedést is bevezettek a fogyatékossággal élő emberek szociális és munkaerő-piaci becsatolásának elősegítése érdekében. Például: akadálymentesítés, integrált oktatás.
Ki tekinthető megváltozott munkaképességű munkavállalónak?
Megváltozott munkaképességű személynek kell tekinteni,
- akinek az egészségi állapota a magyar rehabilitációs társaság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű,
- aki legalább 40 százalékos egészségkárosodással rendelkezik (az erről szóló szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás, hatósági bizonyítvány, minősítés érvényessége alatt),
- akinek a munkaképesség-csökkenése 50-100 százalékos mértékű, az erről szóló szakvélemény érvényessége alatt, vagy
- aki fogyatékossági támogatásban vagy vakok személyi járadékában részesül,
- továbbá a munkaszerződése szerint napi munkaideje a 4 órát eléri.
Mi az a rehabilitációs hozzájárulás?
A rehabilitációs hozzájárulás törvényi szabályait elsősorban a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény, vagyis az Mmtv. tartalmazza.
Mint fizetési kötelezettség, a rehabilitációs hozzájárulás azt a célt szolgálja, hogy a nagyobb alkalmazotti létszámmal rendelkező vállalkozásokat ösztönözze a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatására.
A törvény többek között meghatározza, hogy ki kötelezett a hozzájárulás megfizetésére, mekkora a kötelező foglalkoztatási szint, hogyan kell kiszámítani a fizetendő összeget, illetve hogyan működik az évközi előlegfizetés.
Ki köteles rehabilitációs hozzájárulást fizetni?
Rehabilitációs hozzájárulás fizetésére az a munkáltató kötelezett,
- amelynek átlagos statisztikai állományi létszáma meghaladja a 25 főt,
- és az általa foglalkoztatott, a rehabilitációs hozzájárulás szempontjából figyelembe vehető megváltozott munkaképességű munkavállalók átlagos statisztikai állományi létszáma nem éri el az összlétszám 5%-át.
Ha a kötelező foglalkoztatási szint teljesül, azaz megfelelő számban foglalkoztat megváltozott munkaképességű munkavállalókat a munkáltató, akkor nem keletkezik rehabilitációs hozzájárulási kötelezettsége.
Fontos, hogy a „25 fő feletti” szabály nem azt jelenti, hogy legalább 26 egész fő szükséges. Ha például az átlagos statisztikai állományi létszám 25,3 fő, már vizsgálni kell az 5%-os kötelező foglalkoztatási szint teljesülését.
Mekkora a rehabilitációs foglalkoztatási kvóta?
A kvóta mértéke az átlagos statisztikai állományi létszám 5%-a.
Például:
- 30 fős létszámnál: 30 × 5% = 1,5 fő
- 52 fős létszámnál: 52 × 5% = 2,6 fő
- 100 fős létszámnál: 100 × 5% = 5 fő
Ha a munkáltatónál ennél alacsonyabb a figyelembe vehető megváltozott munkaképességű munkavállalók átlagos statisztikai állományi létszáma, a különbözet alapján kell kiszámítani a rehabilitációs hozzájárulást.
A rokkantsági ellátásnak nincs köze a rehabilitációs hozzájáruláshoz
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai a rehabilitációs hatóság komplex minősítése keretében megállapított rehabilitációs javaslattól függően:
- rehabilitációs ellátás, vagy
- rokkantsági ellátás lehet.
Kormányrendelet szerint, a megváltozott munkaképességű személy rokkantsági ellátásra jogosult, ha a rehabilitációja nem javasolt.
Rokkantsági ellátást kell megállapítani annak a megváltozott munkaképességű személynek is,
- akinek a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy
- aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel,
- és a kérelem benyújtásának, vagy a felülvizsgálat időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg.
A rehabilitációs hozzájárulás kiszámítása
A rehabilitációs hozzájárulás mértéke a tárgyév első napján a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalónak megállapított alapbér kötelező legkisebb összegének kilencszerese személyenként, évente.
2026-ban a minimálbér havi összege 322 800 Ft, így az egy főre jutó éves rehabilitációs hozzájárulás:
322 800 × 9 = 2 905 200 Ft/fő/év.
A munkáltató éves rehabilitációs hozzájárulása a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszám és a 2 905 200 Ft-os éves összeg szorzata.
A rehabilitációs hozzájárulás számítása
Példa:
I. negyedév
- tárgynegyedévi létszám: 26 fő
- kötelező foglalkoztatási szint: 26 × 0,05 = 1,3 fő
- megváltozott munkaképességű munkavállaló: 1 fő
- hiányzó létszám: 1,3 – 1 = 0,3 fő
- előleg: 0,3 × 2 905 200 × 0,25 = 217 890 Ft
II. negyedév
- tárgynegyedévi létszám: 28 fő
- kötelező foglalkoztatási szint: 28 × 0,05 = 1,4 fő
- megváltozott munkaképességű munkavállaló: 1 fő
- hiányzó létszám: 1,4 – 1 = 0,4 fő
- előleg: 0,4 × 2 905 200 × 0,25 = 290 520 Ft
III. negyedév
- tárgynegyedévi létszám: 28 fő
- kötelező foglalkoztatási szint: 1,4 fő
- megváltozott munkaképességű munkavállaló: 1 fő
- hiányzó létszám: 0,4 fő
- előleg: 290 520 Ft
Éves kötelezettség
Ha az éves átlagos statisztikai állományi létszám 26 fő:
- kötelező foglalkoztatási szint: 1,3 fő
- megváltozott munkaképességű munkavállaló: 1 fő
- hiányzó létszám: 0,3 fő
- rehabilitációs hozzájárulás: 0,3 × 2 905 200 = 871 560 Ft.
A NAV 2026-os tájékoztatója ugyanezzel a számítási móddal mutatja be a rehabilitációs hozzájárulás és az előlegek meghatározását.
Az átlagos statisztikai létszám számítása
Statisztikai létszám: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz kiadott útmutatója alapján, tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszámot kell érteni.
Ki tartozik bele a munkaadó foglalkoztatotti létszámába?
Általánoságban elmondható, hogy az alkalmazásban állók. Alkalmazásban álló az a munkavállaló, aki a munkáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll. Továbbá van munkaszerződése és havi átlagban (tört havi munkaszerződés esetén havi teljesítésre átszámítva) legalább 60 munkaórában, munkadíj ellenében munkavégzésre kötelezett.
Nem kell figyelembe venni a létszám megállapításakor:
- az egyszerűsített foglalkoztatással alkalmazott munkavállalót,
- az önkéntes tartalékos katonai szolgálati viszonnyal rendelkezőket,
- a más munkáltatónál átmeneti munkát végzőket,
- a hivatásos és szerződéses állományú katonát,
- a közfoglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatottakat,
- a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban álló személyt annál a munkaadónál, aki őt nevelőszülőként foglalkoztatja.
A több munkáltatónál munkaviszonyban lévő
- munkavállalót a foglalkoztatottak létszámánál,
- megváltozott munkaképességű személyt a foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek létszámánál
az adókötelezettségek teljesítésére kijelölt munkáltatónál kell figyelembe venni.
Munkaerő-kölcsönzéskor a kölcsönzött munkavállalót
- a kölcsönvevőnél vagy
- ha erről a kölcsönvevőnek nyilatkozik, akkor a kölcsönbeadónál
kell a statisztikai létszám számításánál figyelembe venni.
Kérünk, hogy ne bízd el magad a rövid összefoglalás után, a részletekért nézd át a teljes leírást a KSH oldalán vagy keresd fel szakértőinket! Kérj ingyenes konzultációt a teljeskörű és precíz átlagos statisztikai létszám számítása érdekében.
Segítünk a számolásban, és munkaerőt is találunk!
Egy olyan cég esetében, mely 52 főt foglalkoztat, de ebből egy személy sem megváltozott munkaképességű, akkor az alábbi módon alakul éves rehabilitációs hozzájárulási kötelezettsége, melyet be kell fizetnie:
- tárgyévi létszám: 52 fő
- kötelező foglalkoztatási szint (52*0,05): 2,6 fő
- tárgyévben megváltozott munkaképességű munkavállaló: 0 fő
- hiányzó létszám: 2,6 fő
- rehabilitációs hozzájárulás összege: 2,6 × 2 905 200 = 7 553 520 Ft
A munkaadók egy MMK személy foglalkoztatása során a szociális hozzájárulási adó kedvezmény érvényesítése mellett főként a rehabilitációs hozzájárulás befizetési kötelezettség optimalizálásával költséget tudnak megtakarítani.
Ahogy a fenti példák is mutatják: kollégáink felkészültek! Naprakész tudásukkal gyorsan ki tudják számítani, hogy egy adott vállalat mennyit spórolhat. Értékesítő és toborzó kollégáink pedig szállítják is a megoldást: cégméretre és -specifikációnak megfelelő jó minőségű munkaerőt, vagy elkötelezett megváltozott munkaképességű munkatársakat.
Ha Ön is szeretne mentesülni a rehabilitációs hozzájárulástól, akkor keresse bizalommal a Viapan csapatát!
Utószó: A rehabilitációs hozzájárulás könyvelése
A rehabilitációs hozzájárulás számviteli szempontból bérjáruléknak minősül, ezért a személyi jellegű ráfordításokon belül, jellemzően az 56-os Bérjárulékok számlacsoportban számolható el. A vállalkozás saját számlarendjében ehhez külön alszámlát is kialakíthat, például „Rehabilitációs hozzájárulás” megnevezéssel.
Egy tipikus könyvelési logika például:
A rehabilitációs hozzájárulás előírásakor:
T 56 – Bérjárulékok
K 46 – Költségvetéssel szembeni kötelezettség
Megfizetésekor:
T 46 – Költségvetéssel szembeni kötelezettség
K 38 – Pénzeszközök
A konkrét főkönyvi számlaszámot mindig az adott vállalkozás saját számlarendje határozza meg, ezért a fenti számozás könyvelési példának tekintendő, nem kötelező számlatükörnek.
A rehabilitációs hozzájárulás könyvelése során különösen fontos, hogy a kötelezettség alapjául szolgáló statisztikai létszám és a megváltozott munkaképességű munkavállalók beszámíthatósága megfelelően dokumentált legyen.
A megváltozott munkaképességű munkavállalót foglalkoztató munkáltatónak a rehabilitációs hozzájárulás megállapításához külön nyilvántartást is kell vezetnie, amelyet a foglalkoztatás megszűnését követő öt évig meg kell őriznie.