Ki minősül megváltozott munkaképességű személynek?
Sokan nem tudják, hogy pontosan ki minősül megváltozott munkaképességű személynek, így azt sem tudják, hogy a cég mentesül-e a rehabilitációs hozzájárulás megfizetése alól egyes személyek foglalkoztatása esetén. Cikkünkben kitérünk arra, hogy ki számít megváltozott munkaképességűnek, és, hogy milyen előnyei vannak a foglalkoztatásuknak.
A megváltozott munkaképesség jelentése
A megváltozott munkaképességű kifejezés nem rokon értelmű a fogyatékos, rokkant, károsult, stb. szavakkal, hiszen az ilyen sérülésekkel rendelkező személyekre más és más szabályok vonatkoznak.
A köznyelvben a „csökkentett munkaképességű” vagy „csökkent munkaképességű” kifejezéssel is gyakran találkozhatunk. A hatályos szabályozás azonban elsősorban a „megváltozott munkaképességű személy” megnevezést használja, ezért hivatalos ügyintézés során ezt érdemes alkalmazni.
Sokszor mégis egy kalap alá vesszük őket, hiszen bármelyikük lehet megváltozott munkaképességű. De nézzük is meg először, hogy mit jelentenek ezek.
Fogyatékosság
A fogyatékosság egy olyan állapot, amely korlátozza az egyén képességeit, és akadályozza a mindennapi életben való részvételét (a járást, látást, beszédet, kommunikációt). Ez az állapot lehet születési rendellenesség, baleset vagy betegség következménye. Lehet átmeneti, vagy végleges zavar.
A fogyatékosság ugyanakkor önmagában nem jelenti automatikusan azt, hogy az érintett megváltozott munkaképességűnek minősül. Ehhez mindig az adott jogszabályban meghatározott feltételeket és – szükség esetén – a komplex minősítés eredményét kell figyelembe venni.
Rokkantság
Rokkantság esetén a személy tartósan akadályozott, nem képes az önellátásra, a segítség nélküli munkavállalásra, így az érintett rehabilitációs vagy rokkantsági ellátásra lehet-e jogosult. A rokkantsági ellátás tehát nem egyszerűen azt jelenti, hogy valaki egyáltalán nem képes munkát végezni.
Károsodás
A károsodás jellemzően biológiai működési zavarokat takar, ilyenek az olyan rendellenességek, mint a különböző ételérzékenység, egy törött láb, a cukorbetegség, vagy a magas vérnyomás. A minősítésnél az egészségi állapot tényleges mértékét és a rehabilitálhatóságot is vizsgálják.
Megváltozott munkaképességű kategóriák: milyen esetekben érvényes a “leszázalékolás”?
B1 kategória
akinek az egészségi állapota 51-60 százalék között van és foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható.
B2 kategória
akinek az egészségi állapota 51-60 százalék között van és a rehabilitálhatóság szociális szempontú vizsgálata alapján a rehabilitációja nem javasolt.
C1 minősítés
akinek az egészségi állapota 31-50 százalék között van és tartós foglalkozási rehabilitációt igényel.
C2 minősítés
akinek az egészségi állapota 31-50 százalék között van, de rehabilitációja nem javasolt.
D kategória
akinek egészségi állapota 1-30 százalék között van és orvosszakmai szempontból önellátásra képes, kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható.
E kategória
akinek egészségi állapota 1-30 százalék között van és orvosszakmai szempontból önellátásra nem vagy csak segítséggel képes.
A 6 besorolási osztály befolyásolja a megváltozott munkaképességűek számára fizetendő rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás mértékét, viszont kategóriától függetlenül ezek a személyek mind megváltozott munkaképességűnek minősülnek (a rehabilitációs hozzájárulás megfizetésének szempontjából).
A minősítés szemponjai: A megváltozott munkaképesség megállapítása példákkal
A minősítés főbb szempontjai tehát túlmutatnak az egészségügyi dokumentumokon: azt is vizsgálják, hogy az érintett egészségi, foglalkozási és szociális helyzete alapján milyen eséllyel rehabilitálható és foglalkoztatható. A rehabilitálhatóság foglalkozási és szociális vizsgálatának főbb szempontjai többek között:
- a korábbi foglalkoztatás és munkatapasztalat,
- a képzettség és tanulmányi előzmények,
- az életkor,
- a munkavállalási érdeklődés és attitűd,
- a mobilitás és a munkahelyre történő eljutás lehetősége,
- az önálló életvitel,
- a problémamegoldási és alkalmazkodási képesség,
- a kommunikáció és tájékozódás,
- a családi és közösségi kapcsolatok,
- a családtagok ellátásával kapcsolatos feladatok,
- az egyéb, foglalkoztatást akadályozó körülmények,
- valamint a lakóhely térségének munkaerőpiaci lehetőségei.
Magyarországon a megváltozott munkaképesség megállapítását és a komplex minősítést a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok (azon belül a Rehabilitációs Hatósági és Orvosszakértői Főosztályok, illetve osztályok) végzik.
De mégis milyen személyek tartozhatnak a megváltozott munkaképességűek közé?
- Mozgássérültek (gerincbetegséggel rendelkezők, kereskesszékkel közlekedők, stb.)
- Belgyógyászati megbetegedésből adódó problémákkal rendelkezők (magas vérnyomás, autoimmun betegség, inzulinrezisztencia, stb.)
- Pszichés betegséggel rendelkezők (demencia, pánikbetegség, depresszió, hangulatzavar, stb.)
Megváltozott munkaképesség igénylése: hogyan történik az eljárás?
Maga a megváltozott munkaképesség nem külön „igényelhető” státusz: annak megállapítása a hatósági eljárás és a komplex minősítés eredménye.
A rehabilitációs vagy rokkantsági ellátás iránti eljárás a REHAB-001, „Adatlap a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak megállapítása iránt” elnevezésű kérelemmel kezdeményezhető. A kérelem elbírálásakor az egészségi állapot mellett figyelembe veszik a megszerzett biztosítási időt, a kereseti adatokat és az egyéb jogosultsági feltételeket is.
A kérelemhez az adott élethelyzettől függően többek között az alábbi dokumentumokra lehet szükség:
- kérelem-adatlap,
- nyilatkozat a szakértői minősítéshez,
- orvosi beutaló,
- a rendelkezésre álló egészségügyi dokumentáció,
- a biztosítási időkre vonatkozó adatok és mellékletek.
Az eljárás során a rehabilitációs hatóság dönt arról, hogy az egészségi állapot és az egyéb feltételek alapján az érintett jogosult-e rehabilitációs vagy rokkantsági ellátásra.
A csökkent munkaképességűek rehabilitációs célú munkaközvetítése
Megtakarítás és munkaerő a cégének, lehetőség a munkavállalóknak. Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása a Viapan Grouppal! Miért éri meg őket alkalmazni?
Ha a munkaadó átlagos statisztikai állományi létszáma meghaladja a 25 főt, de az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek aránya nem éri el a létszám 5 százalékát (kötelező foglalkoztatási szint), akkor a munkaadónak rehabilitációs hozzájárulást kell fizetnie, hogy elősegítse a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációját.
Az éves rehabilitációs hozzájárulás összege megegyezik a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszámmal és a rehabilitációs hozzájárulás összegével szorozva. A rehabilitációs hozzájárulás mértéke a tárgyév első napján a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összegének kilencszerese/fő/év.
2026-ban a rehabilitációs hozzájárulás mértéke hiányzó személyenként évi 2 905 200 Ft. Az összeg a 2026. január 1-jén érvényes, havi 322 800 forintos minimálbér kilencszerese.
Hány órát dolgozhat a megváltozott munkaképességű személy?
A megváltozott munkaképesség önmagában nem jelent általános napi vagy heti munkaidő-korlátozást. A megváltozott munkaképességű személy akár teljes munkaidőben is dolgozhat, amennyiben egészségi állapota és az adott munkakör ezt lehetővé teszi.
A rehabilitációs és rokkantsági ellátás mellett jelenleg időbeli és pénzbeli korlátozás nélkül lehet keresőtevékenységet folytatni, a versenyszférában és a közszférában egyaránt.
A tényleges munkaidő meghatározásánál természetesen figyelembe kell venni a munkavállaló egészségi állapotát, a munkakör követelményeit, a foglalkozás-egészségügyi alkalmasságot és az esetleges orvosi korlátozásokat.
Összegzés: ki számít megváltozott munkaképességűnek?
Minden cég mentesül a rehabilitációs hozzájárulás megfizetése alól, aki a megfelelő számú megváltozott munkaképességű személyt foglalkoztatja. A rehabilitációs hozzájárulás alóli mentesség szempontjából megváltozott munkaképességű azok…
- akiknek egészségi állapota 60 százalékos vagy kisebb mértékű a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján,
- akik legalább 40 százalékos egészségkárosodással rendelkeznek, ami szakvéleménnyel, szakhatósági állásfoglalással vagy hatósági bizonyítvánnyal igazolható, és a minősítés időbeli hatálya alatt állnak,
- akiknek a munkaképesség-csökkenésének mértéke 50-100 százalék között van, amit szakvélemény igazol, és az időbeli hatálya alatt áll, vagy
- fogyatékossági támogatásban vagy vakok személyi járadékában részesülnek, és a munkaszerződésükben rögzített napi munkaidejük eléri a 4 órát.
