Fizetett szabadság 2025-ben: minden, amit tudnod kell

Gondolkodtál már azon, hogy pontosan mennyi szabadnapod van, és hogyan oszthatnád be őket a legokosabban? Ha igen, akkor jó helyen jársz! A fizetett szabadság témája minden munkavállalót érint, mégis sokan bizonytalanok a részletekben. Ebben a cikkben áttekintjük a 2025-ös szabályokat, hogy pontosan tudd, mire számíthatsz az idei évben.

Mi a fizetett szabadság és kinek jár?

A fizetett szabadság lényegében egy olyan munkavállalói alapjog, amely lehetővé teszi, hogy pihenj, feltöltődj, és intézd a személyes ügyeidet anélkül, hogy a fizetésed csökkenne. Egy törvényileg garantált jogosultság, amelyet a Munka törvénykönyve szabályoz.

Fontos tudnod, hogy gyakorlatilag minden munkavállalónak jár a szabadság, függetlenül attól, hogy:

• Teljes vagy részmunkaidőben dolgozol
• Munkaviszonyban, közalkalmazotti vagy közszolgálati jogviszonyban állsz
• Mennyi ideje dolgozol az adott munkahelyen

Egy gyakori tévhit, hogy a részmunkaidősöknek kevesebb szabadság jár - ez nem igaz! Ha napi 4 vagy 6 órában dolgozol, ugyanúgy megillet a teljes alapszabadság, mint a 8 órás kollégáidat.

Természetesen van néhány speciális eset. Ha év közben kezdted a munkát, akkor időarányosan jár a szabadságod. Ez azt jelenti, hogy ha például júliusban kezdtél dolgozni, akkor csak az év hátralévő részére arányosan számított napokat kapsz meg. A jó hír viszont, hogy a fél napot elérő töredéknapok is egész napnak számítanak!

Mennyi fizetett szabadság jár és mekkora az összege?

Most jön a lényeg – mennyi fizetett szabadság jár tulajdonképpen? A magyar rendszer egy alap + pótszabadság logikára épül:

Alapszabadság: Minden munkavállalónak automatikusan jár 20 munkanap évente. Ez a minimum, amit senki nem vehet el tőled.

Életkor szerinti pótszabadság: Itt válik érdekessé a dolog! 25 éves korodtól kezdve fokozatosan egyre több szabadnapot kapsz. A törvény szerint a munkavállalók az alábbi séma szerint jogosultak további napokra:

• 25 éves kor alatt még nem jár pótszabadság
• 25. életévtől 1 nap
• 28. életévtől 2 nap 
• 31. életévtől 3 nap 
• 33. életévtől 4 nap 
• 35. életévtől 5 nap 
• 37. életévtől 6 nap 
• 39. életévtől 7 nap 
• 41. életévtől 8 nap 
• 43. életévtől 9 nap
• 45 év felett pedig 10 nap pótszabadság jár

Azt is érdemes észben tartani, hogy a pótszabadságra való jogosultság mindig annak az évnek az első napján nyílik meg, amikor a munkavállaló az adott életkort betölti. Tehát ha valaki például május 10-én lesz 31 éves, a 3 nap plusz szabadságot már január 1-től kezdve igénybe veheti.

A fizetett szabadság hány százaléka a fizetésnek?

Egyértelműnek tűnik, mégis sokak számára kérdéses, hogy mennyi is a fizetett szabadság összege. Nos, ez esetben van egy jó hírünk, ugyanis a szabadság időtartamára távolléti díj jár, amely megegyezik a megszokott fizetéseddel, de soha nem lehet kevesebb az alapbérnél. 

Ez alapvetően megkülönbözteti minden más távolléti esettől, legyen szó betegszabadságról vagy egyéb helyzetekről.

Pótszabadság különböző jogcímeken

Az életkoron túl más jogcímeken is járhat pótszabadság. Nézzük a legfontosabbakat:

Gyermek után járó pótszabadság:

• Egy gyermek után 2 munkanap pótszabadság jár
• Két gyermek esetén 4 munkanap
• Több gyermek után (három vagy több) 7 munkanap

Fontos tudnod, hogy ezek a napok a gyermek 16 éves koráig járnak. Ha a gyermek az adott évben tölti be a 16. életévét, arra az évre még jár a pótszabadság!

Szülői szabadság:

A gyermekes szülők további kedvezményben részesülnek: a gyermek 3 éves koráig 44 munkanap szülői szabadság illeti meg őket. Fontos tudni, hogy szülői szabadság alatt csak a távolléti díj 10%-a jár, nem a teljes fizetés. Ehhez legalább 1 éves munkaviszony szükséges, és rugalmasan, a gyermek 3 éves koráig lehet felhasználni. A szülői szabadság időpontját legalább 15 nappal előre egyeztetni kell a munkáltatóval.

Apasági szabadság:

Az édesapák sem maradnak ki a sorból! A gyermek születésekor vagy örökbefogadásakor 10 munkanap apasági szabadság jár, amit a születést követő 4 hónapon belül lehet kivenni, maximum két részletben. Fizetés szempontjából fontos tudni, hogy az első 5 napra a teljes távolléti díj (100%) jár, a következő 5 napra azonban már csak annak 40%-a.

Speciális munkakörülmények esetén:

• Föld alatt dolgozók: +5 munkanap évente
• Ionizáló sugárzásnak kitett munkavállalók: szintén +5 munkanap
• 18 éven aluli fiatal munkavállalók: +5 munkanap

Fogyatékkal élők és fogyatékos gyermeket nevelők:

• További kedvezmények járnak számukra is

A pótszabadság mértéke tehát összeadódik - ha például 35 éves vagy, két gyermeked van, akkor az alap 20 nap + 5 nap életkor + 4 nap gyermekek után = összesen 29 nap szabadságod van!

A fizetett szabadság igénylése és kiadása

Most, hogy már tudod mennyi szabadságod van, nézzük meg, hogyan veheted ki!

A munkáltató kötelezettségei:

• Évente 7 munkanapot kötelező a te kérésed szerint kiadnia
• Ezt legfeljebb két részletben teheted meg
• Évente egyszer legalább 14 egybefüggő napot kell biztosítania

Fontos határidők:

• 15 nappal előre kell jelezned, ha szabadságot szeretnél
• A munkáltató köteles 15 nappal előre közölni veled a jóváhagyott időpontot

Speciális esetek:

• Ha október 1. után kezdődött vagy szűnt meg a munkaviszonyod, a szabadságot a következő év március 31-ig lehet kiadni
• Az életkor utáni pótszabadság írásos megállapodással átvihető a következő évre
• Apasági és szülői szabadságot nem lehet megszakítani

Mikor vihető át szabadság?

• Ha az év végén maximum 5 napod marad, és már elkezdted kivenni
• Ha október után kezdtél dolgozni (március 31-ig van idő)
• Az életkor utáni pótszabadság külön megállapodással

A szabadság megszakítása: A munkáltató csak kivételes esetben hívhat vissza a már megkezdett szabadságodról - ha ezt valamilyen konkrét gazdasági érdek vagy a cég működését közvetlenül és súlyosan érintő ok feltétlenül indokolja. Ilyen esetben viszont köteles megtéríteni minden felmerülő költségedet!

Fizetett szabadság vs. táppénz: mi a különbség?

Sokan összekeverik a két fogalmat, pedig alapvetően különböznek.

Fizetett szabadság:

• Egészséges vagy, pihenni szeretnél
• 100%-os fizetés jár
• Te döntöd el (részben), mikor veszed ki
• Évente garantált mennyiség

Táppénz és betegszabadság:

• Beteg vagy, nem tudsz dolgozni
• Első 15 nap: betegszabadság (fizetésed 70%-a)
• 15 nap után: táppénz (50–60%)
• Nem te döntöd el, mikor “veszed ki”
• Orvos igazolja a jogosultságot

Fizetés nélküli szabadság: Ez megint más kategória! Ha elfogyott a rendes szabadságod, de még mindig szükséged van távollétre, kérhetsz fizetés nélküli szabadságot. Ilyenkor:

• Nem jár fizetés
• Nincs maximális időtartam meghatározva
• A munkáltató általában nem köteles megadni

Vannak azonban kötelező esetek, amikor a munkáltató nem utasíthatja el a kérelmet:

• Gyermekgondozás céljából (a gyermek 3 éves koráig)
• Hozzátartozó tartós ápolása (maximum 2 évre)
• Önkéntes tartalékos katonai szolgálat idejére

Fontos különbség még, hogy míg a szabadság ideje beleszámít a munkában töltött időbe, addig a fizetés nélküli szabadság már az első naptól nem számít munkában töltött időnek, tehát arányosan csökkenti a következő évi szabadságkeretet.

Összegzés - a legfontosabb infók a szabadságról, táblázatban

A jobb áttekinthetőség érdekében összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat egy szabadság táblázat formájában:

A legfontosabb tanácsok 2025-re:

• Számold ki pontosan, hány nap jár neked (életkor + gyermekek + egyéb jogcímek)
• Tervezd meg előre a szabadságaidat
• Használd ki a 7 nap “szabad” választási lehetőséget
• Ne hagyd az év végére a szabadságaidat
• Kommunikálj időben a munkáltatóddal
• Ha gyermeked van, ne felejtsd el a szülői és apasági szabadságot sem!

A fizetett szabadság nem csak egy juttatás - ez a te törvényes jogod a pihenésre és feltöltődésre. Használd okosan, tervezz előre, és élvezd ki minden napját! Ne feledd: a jól kipihent munkavállaló hatékonyabb és boldogabb is egyben.