Átlagkereset Magyarországon 2025-ben (Budapest, megyeszékhelyek, vidék)
A magyar munkaerőpiac egyik legfontosabb mutatója az átlagkereset, amely nemcsak a gazdaság állapotát tükrözi, hanem a különböző régiók közötti jelentős különbségeket is. Cikkünkben áttekintjük, hogyan alakulnak a bérek országszerte, valamint milyen különbségek figyelhetők meg Budapest, a megyeszékhelyek és a vidéki területek között.
Az átlagkereset és a medián jövedelem fogalma
Az átlagkereset és a medián jövedelem két különböző statisztikai mutató, amelyek más-más szempontból világítják meg a bérviszonyokat. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az átlagkeresetet a teljes munkaidőben alkalmazásban állók jövedelmének összegeként határozza meg, elosztva a munkavállalók számával.
Ez a számítás magában foglalja:
- Az alapbért
- A bérpótlékokat és prémiumokat
- A jutalmakat és a 13. havi fizetést
A medián kereset ezzel szemben azt az értéket jelenti, amelynél a munkavállalók fele többet, fele kevesebbet keres. A medián jobban tükrözi a “tipikus” magyar keresetet, mivel az átlagot jelentősen felfelé húzzák a legmagasabb jövedelmű munkavállalók (menedzserek, IT-szakemberek, orvosok).
A KSH 2025. májusi adatai szerint:
- Bruttó átlagkereset: 702 800 Ft
- Bruttó medián kereset: 562 300 Ft
- Nettó átlagkereset: 483 000 Ft
- Nettó medián kereset: 391 200 Ft
A 140 500 forintos különbség jól mutatja, mennyire “torzíthatja” az átlag a valós képet. Fontos megjegyezni, hogy a magyar munkavállalók fele kevesebbet keres, mint a bruttó 562 300 forintos medián, ami jelentősen árnyalja az átlagbérről alkotott képet.
Bruttó és nettó átlagkereset: mi a különbség?
A 2025-ös adózási rendszerben a bruttó jövedelemből levont terhek:
- Személyi jövedelemadó (SZJA): 15%
- Társadalombiztosítási járulék: összesen 18,5%
- Nyugdíjjárulék: 10%
Így a bruttó bér 33,5%-a kerül levonásra. Emellett a munkáltató fizeti a szociális hozzájárulási adót, amely 13%.
Például: 600 000 forint bruttó fizetésből 90 000 forint SZJA-t és 111 000 forint TB-járulékot vonnak le, így a nettó fizetés 399 000 forint.
A minimálbér és garantált bérminimum adatai:
- Minimálbér: bruttó 290 800 Ft (nettó 193 382 Ft)
- Garantált bérminimum: bruttó 348 800 Ft (nettó 231 952 Ft)
A minimálbér jelenleg az átlagkereset 41,4%-át, a garantált bérminimum pedig az átlagkereset 49,6%-át teszi ki, ami nemzetközi összehasonlításban viszonylag alacsony aránynak számít.
Átlagkereset Budapesten
Az átlagos budapesti bruttó fizetés 800 000 forint körül alakul, ami 14%-kal haladja meg az országos átlagot. A kerületek között azonban vannak különbségek:
- II. kerület: 1 159 600 Ft (az országos átlagtól +65%)
- XII. kerület: 1 128 900 Ft (az országos átlagtól +61%)
- V. kerület: 1 052 800 Ft (az országos átlagtól +50%)
A budapesti átlagkereset magas értéke jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy az országos átlag is felfelé tolódik, miközben a vidéki régiók többsége ettől elmarad.
Átlagfizetések megyeszékhelyenként
Az ország megyeszékhelyei között is jelentős bérkülönbségek figyelhetők meg. A legmagasabb átlagkeresettel rendelkező megyék:
- Budapest: 800 466 Ft bruttó
- Komárom-Esztergom megye: 670 897 Ft bruttó
- Győr-Moson-Sopron megye: 718 331 Ft bruttó
- Fejér megye: 640 885 Ft bruttó
A legalacsonyabb fizetések az ország keleti és déli régióiban jellemzőek:
- Békés megye: 473 000 Ft bruttó alatt
- Szabolcs-Szatmár-Bereg megye: 470 000 Ft bruttó alatt
Budapest és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye között több mint 300 000 forint a különbség. A járási szintű különbségek még extrémebb képet mutatnak: Budapest II. kerületében 1 159 600 forint, míg a Cigándi járásban mindössze 420 400 forint az átlagkereset – ez közel háromszoros különbséget jelent.
A megyeszékhelyek általában a megyei átlag felett teljesítenek, mivel itt koncentrálódnak a magasabb hozzáadott értékű munkahelyek és a közigazgatási szervek.
Milyen ágazatokban a legmagasabb az átlagfizetés?
A KSH hivatalos adatai alapján pontosan meghatározható, mely ágazatokban a legmagasabbak az átlagkeresetek:
2025. ágazati átlagkeresetek (KSH adatok alapján)
| Nemzetgazdasági ág | Bruttó átlagkereset | Különbség országos átlagtól |
|---|---|---|
| Pénzügyi, biztosítási tevékenység | 1 306 000 Ft | +86% |
| Információ, kommunikáció | 1 145 000 Ft | +63% |
| Villamosenergia, gáz, gőz | 1 111 000 Ft | +58% |
| Oktatás* | ~720 000 Ft* | +2%* |
| Egészségügy* | ~715 000 Ft* | +2%* |
| Feldolgozóipar* | ~700 000 Ft* | -0%* |
| Kereskedelem* | ~590 000 Ft* | -16%* |
| Építőipar* | ~520 000 Ft* | -26%* |
| Vendéglátás* | ~435 000 Ft* | -38%* |
Forrás: KSH havi jelentések és ágazati bérkutatások. A csillag nélküli adatok a KSH 2025. áprilisi-májusi hivatalos közleményein alapulnak. A csillaggal jelölt ágazatok becsült értékek korábbi KSH trendek és ágazati bérnövekedési adatok alapján.
A 2025. májusi adatok szerint a pénzügyi szolgáltatások területén a bruttó átlagkereset már 1 306 000 forintra emelkedett, míg az információs és kommunikációs szektorban 1 145 000 forintra. Az energiaiparban is jelentős, bérnövekedés volt tapasztalható, így az átlagkereset elérte a 1 111 000 forintot.
Az IT szektoron belül a fejlesztői pozíciók kiemelkedően magas fizetéseket kínálnak:
- Java fejlesztők: 1,2–2,5 millió Ft bruttó sáv
- DevOps/Cloud specialisták: 1,2–2,5 millió Ft bruttó sáv
A legalacsonyabb átlagkeresetű ágazatok a vendéglátás (435 000 Ft körül), a mezőgazdaság (504 000 Ft körül) és az építőipar (520 000 Ft körül).
Egészségügyi és pedagógus bérek 2025-ben
Az egészségügyi és oktatási szektor bérhelyzetében jelentős változások történtek 2025-re.
Orvosi bértábla 2025
| Kategória | Bruttó alapbér | Nettó alapbér | Ügyeleti díjakkal |
|---|---|---|---|
| Kezdő rezidens | 687 000 Ft | 457 000 Ft | 837 000 Ft bruttó |
| 10 éves szakorvos | 1 231 000 Ft | 819 000 Ft | 1 731 000 Ft bruttó |
| 20 éves szakorvos | 1 500 000 Ft | 998 000 Ft | 2 000 000 Ft+ bruttó |
Az orvosi bérek 2010 és 2025 között drámai mértékben emelkedtek: egy kezdő rezidens fizetése 130 000 forintról 687 000 forintra nőtt (5,3-szoros emelkedés).
Az egészségügyi szakdolgozók átlagkeresete szintén jelentősen nőtt: 2010-ben 170 925 forint volt, 2025-re pedig elérheti a 800 000 forintot.
Pedagógus bérek 2025-ben
A pedagógusok fizetése is jelentős növekedést mutat 2025-ben:
- Gyakornok: bruttó 640 900 Ft (nettó 426 129 Ft)
- Pedagógus I.: bruttó 653 100 – 1 290 800 Ft
- Pedagógus II.: bruttó 660 400 – 1 375 600 Ft
- Mesterpedagógus: bruttó 716 900 – 1 654 400 Ft
- Kutatótanár: bruttó 840 000 – 1 781 600 Ft
A pedagógusok béremelése 2025-ben kategóriától függően 12–21,4% között alakult. A legnagyobb arányú béremelést az I. kategóriába tartozó pedagógusok kapták (21,4%), míg a gyakornokok 21,2%-os, a kutatótanárok pedig 12%-os emelést kaptak.
Hogyan változott az átlagkereset az elmúlt években?
A magyar bérek növekedése 2025-ben is folytatódott, bár mérsékeltebb ütemben. A havi bérnövekedési adatok:
- Január: 668 100 Ft bruttó (+10,4% az előző évhez képest)
- Március: 714 400 Ft bruttó (+8,5%)
- Április: 708 300 Ft bruttó (+9,8%)
Az első negyedévet összesítve 9,2%-os nominális bérnövekedést tapasztalhattunk, ami lassulást jelent az előző évhez képest.
Az ágazatok közötti bérnövekedés ugyanakkor nem egyenletes. A legjelentősebb béremelkedés 2025-ben a következő szektorokban volt tapasztalható:
- Vízgazdálkodás: +30%
- Energiaipar: +26%
- Oktatás: +21%
Ezzel szemben egyes ágazatokban mérsékeltebb volt a bérnövekedés:
- Egészségügy: +8-15%
- Építőipar: +5%
- Mezőgazdaság: +6%
A minimálbér 290 800 forintra emelkedett , a garantált bérminimum pedig 348 800 forintra. Ezek az emelkedések elmaradnak az átlagbér növekedésétől, ami azt jelenti, hogy a legalacsonyabb keresetűek relatív helyzete nem javult jelentősen.
Érdemes kiemelni, hogy egyes szakmákban kiugró béremelkedés volt tapasztalható. A vízügyi dolgozók például 30%-os átlagos béremelést kaptak 2025-ben, és 2027-ig összesen 60%-os béremelés van tervben számukra.
Összegzés: Mit mutatnak a 2025-ös átlagkereset-adatok?
A 2025-ös magyar átlagkereseteket vizsgálva több fontos trend rajzolódik ki:
- Folytatódó nominális bérnövekedés: A 702 800 forintos bruttó átlagkereset 9,2%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.
- Jelentős területi különbségek: Budapest és a nyugati megyék továbbra is kiemelkednek, míg a keleti és déli régiók lemaradása számottevő. A Budapest és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye közötti több mint 300 000 forintos különbség jól mutatja a regionális egyenlőtlenségeket.
- Átlag vs. medián eltérés: A 140 500 forintos különbség a bruttó átlag- és mediánkereset között rávilágít a jövedelmi egyenlőtlenségekre. A magyar munkavállalók fele kevesebbet keres, mint bruttó 562 300 forint.
- Szektoriális különbségek: Az információs-kommunikációs (+63%) és pénzügyi szektor (+86%) kiemelkedően magas átlagkeresettel rendelkezik az országos átlaghoz képest, míg a vendéglátás (-38%) és a mezőgazdaság (-28%) jelentősen elmarad attól.
- Béremelkedés egyenlőtlensége: Az energiaipar (+26%) és a vízgazdálkodás (+30%) kiemelkedő bérnövekedést produkált, míg az egészségügy (+8-15%) és az építőipar (+5%) lemaradt.
- Orvosi és pedagógus bérek jelentős növekedése: Az orvosi bérek többszörösére emelkedtek az elmúlt 15 évben, míg a pedagógus béremelés második lépcsője 2025-ben 12–21,4%-os növekedést eredményezett.
Összességében tehát elmondható, hogy bár a magyar bérek nominálisan továbbra is növekednek, a regionális és szektoriális különbségek, valamint a jövedelmi egyenlőtlenségek továbbra is jelentősek. A bérnövekedés fenntarthatósága és a területi különbségek csökkentése pedig a következő évek gazdaságpolitikájának fontos kihívása lesz.
