Hogyan érjük el azokat, akik nem keresnek állást, de váltanának?
Az állásportálok ideje korántsem járt le, de önmagukban már ritkán elegendőek a kritikus pozíciók betöltéséhez. Noha a munkaerő jelentős része nem böngészi aktívan az álláshirdetéseket, többségük nyitott lenne egy jó ajánlatra. De hogyan érjük el őket? A válasz: célzott, adatvezérelt PPC kampányokkal – méghozzá ott, ahol a szabadidejük nagy részét töltik.
Aktív és passzív jelöltek: kit hol érünk el?
A LinkedIn kutatásai szerint a globális munkaerő mintegy 70 százaléka az úgynevezett passzív jelölt kategóriába tartozik. Vagyis nem keresgél aktívan, de egy releváns megkeresésre nagy valószínűséggel reagálna. Velük szemben az aktív álláskeresők mindössze a munkaerőpiac 30 százalékát teszik ki.
Ez tehát azt jelenti, hogy aki kizárólag állásportálokra támaszkodik, az a potenciális jelöltek kétharmadát eleve nem éri el.
A legjobb szakemberek gyakran nincsenek a piacon – de megszólíthatók, ha ott találkozunk velük, ahol amúgy is jelen vannak: a közösségi médiában, a hírfolyamukban, a szakmai platformokon.
Platform-stratégia: Facebook, LinkedIn vagy Google?
Fontos leszögezni, hogy nincs egyetlen tökéletes csatorna. A hatékony toborzási kampány több platformot kombinál, a célcsoport jellemzőihez igazítva.
A Meta (Facebook és Instagram) különösen hatékony a kékgalléros és fizikai munkakörök toborzásában. Az alacsony kattintási költség (jellemzően 200–400 Ft körül) nagy elérést tesz lehetővé, és a célzási opciók – érdeklődési körök, demográfia, lokáció – finoman hangolhatók. A kihívás az, hogy szélesebb, „zajosabb" közönséget érünk el, ezért a kreatív és a landoló oldal minősége kritikus.
A LinkedIn a fehérgalléros és vezetői pozíciók természetes terepe. A költségek itt akár két-háromszorosan magasabbak lehetnek, mint a Metán, viszont a célzás páratlanul precíz: pozíció, iparág, készségek, cégnév szerint is szűrhetünk. A kutatások szerint a LinkedIn által generált jelöltek minősége és konverziós aránya következetesen jobb, mint más platformokon.
A Google keresőhirdetések pedig akkor a legerősebbek, amikor a jelölt már aktívan keres – konkrét munkakörre, lokációra, cégre. A keresési szándék magas, de a közönség szűkebb. Ez inkább kiegészítő csatorna, mint fő toborzási motor.
A legeredményesebb kampányok általában kevert stratégiát alkalmaznak:
- Meta a széles elérésért és az employer branding építéséért
- LinkedIn a kulcspozíciók és tapasztalt szakemberek célzásáért
- Google a konkrét keresési szándék kiszolgálásáért
Adatvezérelt toborzás, avagy miért nem elég „kitenni" egy hirdetést?
A fizetett toborzási kampányok legnagyobb előnye a mérhetőség. Pontosan látjuk, mennyibe kerül egy kattintás, egy jelentkezés, végső soron egy sikeres felvétel. A jelentkezési költség platformtól és pozíciótól függően változik: betanított munkakörökben 500-1 000 Ft, fehérgalléros pozíciókban jellemzően 1 500-3 000 Ft körül alakul.
De a számok önmagukban keveset érnek, ha nem használjuk őket optimalizálásra. Az A/B tesztelés a toborzásban is kulcsfontosságú:
- Melyik üzenet vonzóbb: a fizetés, a rugalmasság vagy a fejlődési lehetőség?
- Melyik kreatív hoz több kattintást?
- Mobilon vagy desktopon jobb a konverzió?
A kreatív elemek ugyanígy tesztelhetők: más üzenet rezonál a pályakezdőknél, mint a tapasztalt szakembereknél. Érdemes variánsokat futtatni, mérni az eredményeket, és a nyertes irányba skálázni. A folyamatos iteráció apró lépésekben is jelentős eredményt hozhat – és biztosítja, hogy a hirdetési költségkeret valóban minőségi jelölteket hozzon.
PPC a gyakorlatban: hogyan működik együtt a Viapan és az OS.labs marketing ügynökség
Hatékony toborzási kampányaink mögött évek óta komplex stratégia és folyamatos optimalizálás áll, köszönhetően az OS.labs marketing ügynökség tapasztalt csapatának. Fontos volt számunkra, hogy tanácsadóink munkáját folyamatos, minőségi jelöltáramlás támogassa – különösen a nehezen betölthető pozíciókban.
A szakértői segítségnek hála a hirdetési büdzsé hatékony felhasználásával célzottan tudtunk elérni olyan szakembereket, akik bár nem böngészték az állásportálokat, de nyitottak voltak a váltásra.
Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a munkaerőpiac gyökeres átalakuláson megy keresztül, így a jövőben várhatóan még nagyobb hangsúly kerül a passzív jelöltekre. Aki pedig kizárólag az állásportálokra támaszkodik, az elszalasztja a tehetséges jelöltek kétharmadát.
A proaktív, adatvezérelt PPC kampányok ezzel szemben ott érik el a jelölteket, ahol valóban jelen vannak – és mérhető eredménnyel hozzák be őket a toborzási tölcsérbe.
