A munkaügyi ellenőrzés menete

A fekete foglalkoztatás sajnos mind a mai napig jelen van a hazai munkaerőpiacon, pedig a munkáltatók rendkívül sokat kockáztatnak, ha nem szabályosan alkalmazzák dolgozóikat. Egy váratlan munkaügyi ellenőrzés során minden szabálytalanság felszínre kerülhet, ami komoly pénzügyi és egyéb következményekkel járhat.

Ebben a cikkben bemutatjuk, hogyan zajlik egy munkaügyi ellenőrzés, mire számíthatnak a vállalkozások, és milyen következményekkel járhat, ha a hatóság szabálytalanságot talál.

Hogyan indul a munkaügyi ellenőrzés?

A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság többféle módon is elindíthatja az ellenőrzést:

Bejelentés alapján: Gyakran munkavállalói panasz vagy közérdekű bejelentés indítja el az eljárást. Ez lehet névtelen is, a hatóság minden esetben köteles kivizsgálni a feltételezett jogsértést.

Hivatalból indított ellenőrzés: A munkaügyi felügyelő saját hatáskörben, előzetes bejelentés nélkül is megjelenhet a munkáltatónál. A hatályos jogszabályok értelmében a felügyelő bármikor ellenőrzést tarthat, ha a jogszerű foglalkoztatás vizsgálata ezt indokolja.

Tervezett ellenőrzések: A hatóságok évente ellenőrzési tervet készítenek, amely kijelöli a fokozott figyelmet igénylő ágazatokat, területeket.

Fontos tudni, hogy az ellenőrzés általában előzetes értesítés nélkül történik, így a munkáltatóknak mindig felkészültnek kell lenniük.

A munkaügyi ellenőrzés menete

Az ellenőrzés során a következő lépésekre számíthatnak a munkáltatók:

Helyszíni megjelenés: A munkaügyi felügyelő értesítés nélkül jelenik meg a munkáltatónál, és bemutatja az ellenőrzésre jogosító arcképes igazolványát.

Dokumentumok bekérése: Az ellenőr bekéri és átvizsgálja a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyhoz kapcsolódó dokumentumokat, például:

Munkaszerződések
Jelenléti ívek
Munkaidő-beosztások
Szabadság nyilvántartások
Bérjegyzékek

Munkavállalói meghallgatások: A felügyelők elbeszélgetnek a munkavállalókkal, amiről jegyzőkönyv készül. Ezek a beszélgetések fontos információforrást jelentenek a hatóság számára.

Jegyzőkönyv készítése: Az ellenőrzés megállapításairól jegyzőkönyv készül. Ha nem tárnak fel hiányosságot, egyszerűsített jegyzőkönyvben rögzítik a tapasztaltakat.

A hatóság szükség esetén több alkalommal is visszatérhet ellenőrzésre, illetve egyes munkavállalókat behívhatnak a hivatalba tanúskodni. Az ellenőrzési folyamat akár több hónapot is igénybe vehet.

A munkavédelmi ellenőrzés is ide tartozik

Fontos tisztázni, hogy a munkavédelmi és munkaügyi hatósági feladatokat a fővárosi és megyei kormányhivatalok látják el, de külön szervezeti egységekként:

Foglalkoztatás-felügyeleti feladatok: A kormányhivatalok Foglalkoztatási Főosztályain belül működő Munkaügyi Ellenőrzési Osztályok végzik

Munkavédelmi feladatok: Szintén a Foglalkoztatási Főosztályokon belül, de külön Munkavédelmi Ellenőrzési Osztályok útján

A két terület nem szükségszerűen zajlik együtt, bár mindkét ellenőrzés típus a kormányhivatalok hatáskörébe tartozik. A munkavédelmi ellenőrzés során vizsgálják:

A munkavállalók munkavégzésre alkalmas állapotát (munkaköri orvosi alkalmasság, munkavédelmi oktatás)
A munkahelyi rendet és tisztaságot
A munkahely állapotát (világítás, szellőzés, fűtés)
Az egyéni védőfelszerelések meglétét és használatát
A gépek, berendezések állapotát és biztonságát

Mit ellenőriz különösen a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság?

A munkaügyi felügyelő kiemelt figyelmet fordít a következő szempontokra:

Munkaviszony létesítése és megszüntetése: Megfelelően megkötött munkaszerződések, bejelentési kötelezettség teljesítése, a jogviszony megszűnésével kapcsolatos dokumentáció
Munkaidő és pihenőidő: A vonatkozó rendelkezések betartása, nyilvántartások vezetése
Bérezés és juttatások: Minimálbér biztosítása, a munkabér és egyéb juttatások időben történő kifizetése
Speciális munkavállalói csoportok: Nők, fiatal munkavállalók és megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására vonatkozó speciális szabályok betartása
Munkaerő-kölcsönzés: A munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó rendelkezések betartása
Feketefoglalkoztatás: Bejelentés nélküli foglalkoztatás, külföldiek engedély nélküli alkalmazása

Esetleges következmények és bírságok

Ha a hatóság jogsértést talál, különböző szankciókat alkalmazhat. Kisebb súlyú jogsértés esetén határidőt szabnak a jogsértés megszüntetésére.

Munkaügyi bírságok

A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság bírságot szabhat ki, melynek mértéke a jogsértés súlyától és körülményeitől függ:

A munkaügyi bírság minimuma 150.000 Ft
A maximális bírság összege közepes méretű vállalkozások esetén 20 millió Ft, 249 főnél több alkalmazottat foglalkoztató cégeknél 25 millió Ft

Munkavédelmi bírságok

A munkavédelmi szabálysértések esetén:

Az alapösszeg súlyosan veszélyeztetett munkavállalónként 100.000 forint
A maximális bírság 100 millió forint

Be nem jelentett foglalkoztatás súlyos következményei

A be nem jelentett foglalkoztatás az egyik legsúlyosabb jogsértés, amely esetén:

Mulasztási bírság: 2025. augusztus 1-től akár 2 millió forint alkalmazottanként
Közzétételi bírság: A mulasztási bírság tízszerese, maximum 20 millió forint
Üzletbezárás is elrendelhető
Kötelező közzététel: A vállalkozás felkerül a NAV nyilvános listájára

A NAV feketelistájának következményei

A be nem jelentett foglalkoztatás miatti közzétételnek súlyos, hosszú távú hatásai vannak:

Automatikus kizárások

Költségvetési támogatások: 2 évig semmilyen állami támogatás, pályázat nem vehető igénybe
Közbeszerzések: Bizonyos közbeszerzésekből kizárás
Kockázatos adózói minősítés: A NAV adózói minősítési rendszerében kockázatos kategóriába sorolás

A kockázatos adózói minősítés hátrányai

Szigorúbb ellenőrzések: 60 nappal hosszabb ellenőrzési határidő
Magasabb bírságok: A kiszabható bírság alsó határa az általános szabályok szerinti felső határ 50%-a
Korlátozott ÁFA-visszatérítés: Csak 75 napig lehet élni az ÁFA-visszatérítés gyorsítási lehetőségével
Magasabb késedelmi pótlék: A jegybanki alapkamat ötszöröse

Lehetőség a listáról való lekerülésre

Július 5-től korlátozott lehetőség van a listáról való törlésre:

Évente csak egyszer kérhető
Maximum 5 alkalmazott be nem jelentése esetén
Közzétételi bírság megfizetése szükséges
Garanciális szabályok teljesítése mellett

2025-ös újítások és szigorítások

Fokozott NAV-fellépés: 2025. július 5-től a NAV és a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság bármelyike megállapíthatja a jogsértést
Emelt mulasztási bírság: 1 millió forintról 2 millió forintra emelkedett a be nem jelentett foglalkoztatás mulasztási bírságának felső határa
Új közzétételi bírság: A mulasztási bírság tízszerese, amely jelentős anyagi terhet jelent

Hogyan készülhet fel a munkáltató?

A megfelelő felkészülés érdekében ajánlott:

Rendszeres belső audit: Negyedévente ellenőrizze a foglalkoztatási dokumentumokat
Naprakész nyilvántartások: Minden dokumentum legyen elérhető és aktuális
Munkavállalók tájékoztatása: A dolgozók ismerjék jogaikat és kötelezettségeiket
Szakértői segítség: Bonyolult esetekben kérjen munkaügyi szakértő tanácsát
Preventív intézkedések: Rendszeres HR-audit és compliance ellenőrzések

Összefoglalás

A munkaügyi ellenőrzés átfogó folyamat, amely során a hatóság alaposan megvizsgálja a foglalkoztatás körülményeit. A szabályok betartása nemcsak a bírságok elkerülése miatt fontos, hanem a munkavállalók biztonsága és jogainak védelme érdekében is.

A 2025-ös szigorítások miatt különösen fontos a szabályos működés. A be nem jelentett foglalkoztatás következményei jelentősen súlyosbodtak, ezért érdemes megelőző intézkedéseket tenni. Egy jól dokumentált, szabályos működés hosszú távon megtérül, és elkerülhetők vele a súlyos pénzügyi és üzleti következmények is.