A munkahelyi jóllét és a mentális egészség támogatása
A modern munkahelyi környezetben a vállalatok egyre nagyobb figyelmet fordítanak a munkavállalók jóllétére és mentális egészségére. A téma fontosságát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a stressz, a kiégés és más mentális problémák miatt kieső munkaidő jelentős terhet ró a munkáltatókra, nem beszélve a dolgozók életminőségének romlásáról.
Éppen ezért kulcsfontosságú, hogy a cégek proaktívan lépjenek fel ezen a területen, s olyan megoldásokat dolgozzanak ki, amelyek hosszú távon is fenntartható módon biztosítják az alkalmazottak fizikai és szellemi jóllétét.
Cikkünkben a Viapan Group három HR-tanácsadójával, Pecze Biankával, Slajchó Adéllal és Szőlősi Ildikóval járjuk körbe a téma legfőbb aspektusait.
Többek közt megvizsgáljuk, hogy
- milyen munkahelyi jólléti programok és kezdeményezések léteznek;
- miként járulnak hozzá ezek a munkavállalók mentális egészségének megőrzéséhez;
- milyen módszerekkel lehet hatékonyan kezelni a munkahelyi stresszt;
- hogyan lehet megelőzni a kiégést a munkavállalók körében;
- hogyan segíthetik a munkáltatók alkalmazottaikat a munka és magánélet egyensúlyának megteremtésében;
- valamint milyen stratégiák bizonyultak hatékonynak ezen a területen?
Pecze Bianka: Jólléti programok – A vállalati siker titkos összetevői
A vállalatok jövőjét nagyban meghatározza az ott dolgozók jólléte, valamint a munkatársak és a vezetők egészsége. Jó hír, hogy kellő odafigyeléssel javíthatjuk a munkavállalók hozzáállását, motivációját és elköteleződését. Emellett jelentős versenyelőnyt jelenthet a munkáltatói márka szempontjából is, ha hatékony jólléti programokat tudunk felmutatni.
Innovatív programok a munkahelyen
A megfelelő szervezeti struktúra, a jól kialakított folyamatok és egyéb tényezők együttesen teremtik meg azt a munkahelyi légkört, amely támogatja a dolgozók elégedettségét és jóllétét.
A lelkesedés és a motiváció fenntartása érdekében olyan tényezőkre kell odafigyelnünk, mint a:
- Fizikai és mentális egészség: konfliktuskezelés, stresszkezelés, egészségbiztosítás, pszichológiai tanácsadás, sportolási lehetőségek támogatása;
- Munka-magánélet egyensúlya: rugalmas munkaidő, home office, távmunka vagy hibrid munkavégzés lehetősége, extra szabadnapok;
- Pihenőhelyek kialakítása: csendes szobák, közösségi terek;
- Szakmai fejlődési lehetőségek biztosítása: képzések, tréningek előrelépési lehetőségek;
- Pénzügyi jóllét támogatása: rugalmas juttatási rendszer, versenyképes fizetés, pénzügyi tanácsadás;
- Közösségépítő programok szervezése: vállalati rendezvények, önkéntes programok.
Hogyan segít a vállalati well-being?
A jóllét, más néven well-being, manapság már nem csak a fizikai egészségről szól. Rendkívül fontos a munkavállalók mentális egészségének támogatása is, hiszen az közvetlenül befolyásolja a teljesítményt, a produktivitást és az általános életminőséget.
A sportolási lehetőségek, a stresszkezelő tréningek vagy akár mentálhigiénés szakemberek bevonása nagyban hozzájárulhat a kollégák jóllétéhez és esetleges szorongásuk csökkentéséhez.
Sokan kedvelik a hibrid munkavégzést, így érdemes lehetőséget biztosítani a munka és a magánélet összehangolására. Az otthoni munkavégzés csökkenti az ingázással töltött időt, nyugodtabb körülményeket teremt, így mérsékli a stresszt és növeli a hatékonyságot. Az introvertáltabb személyiségű munkavállalók számára pedig kifejezetten előnyös lehet a távmunka vagy a hibrid munkarend.
A csendes szobák és relaxációs helyiségek segítenek a dolgozóknak elvonulni, feltöltődni és mentálisan regenerálódni. Ha a távmunka nem megoldható, ezek a terek alternatívát nyújthatnak a nyugodtabb munkavégzésre. A közösségi terek, mint például egy ebédlő vagy egy babzsákokkal és asztalokkal berendezett sarok, ugyancsak oldják az elszigeteltség érzését és erősítik a kollégák közötti kapcsolatokat.

A különböző képzések és tréningek támogatják a szakmai fejlődést és erősítik az önbizalmat, ami pozitívan hat a mentális egészségre. A kötelező, munkavégzéshez kapcsolódó képzések mellett érdemes figyelembe venni a dolgozók egyéni igényeit is, s lehetőség szerint biztosítani számukra személyre szabott fejlődési lehetőségeket, akár online formában is.
Az anyagi stabilitás alapvető elvárás a vállalatokkal szemben. A pénzügyi bizonytalanság gyakran vezet fokozott stresszhez és szorongáshoz. A különböző juttatások, a versenyképes fizetés és a pénzügyi tanácsadás mind azt jelzik, hogy a vállalat törődik a munkavállalók jóllétével, ami növeli az elköteleződést.
Az olyan programok, mint az önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás vagy a nyugdíjtervezési tanácsadás, pedig hosszú távon csökkenthetik a jövővel kapcsolatos aggodalmakat.
A nagy hajtás mellett érdemes néha időt szakítani a csapatépítő eseményekre is. A közös programok erősítik az összetartozás érzését, s lehetőséget adnak a távmunkában dolgozóknak is a személyes kapcsolatok ápolására azokkal a kollégákkal, akikkel addig csak online kommunikáltak.
Slajchó Adél: Stresszmentes munkahely – út a kiegyensúlyozott élethez
A munkahelyi stressz hatékony kezelése és a kiégés megelőzése kulcsfontosságú a munkavállalók jólléte szempontjából. Mind egyéni, mind szervezeti szinten vannak jól bevált módszerek, amelyek segíthetnek ebben.
A munkahelyi stressz hatékony kezelése
A munkahelyi nyomással való megbirkózáshoz egyéni szinten elengedhetetlen a jó időmenedzsment.
- A napi feladatok priorizálása és rendszerezett elvégzése segít a határidők betartásában, s így a stressz csökkentésében is.
- A rendszeres testmozgás javítja a közérzetet és segít levezetni a feszültséget.
- A barátokkal, családtagokkal vagy kollégákkal töltött minőségi idő és a velük folytatott beszélgetések pedig szintén segíthetik a stresszhelyzetek kezelését.
Szervezeti szinten a támogató és pozitív munkahelyi kultúra kialakítása kulcsfontosságú. A munkavállalóknak érezniük kell, hogy értékelik őket és munkájuk számít. A vállalatoknak támogatniuk kell a munka-magánélet egyensúlyát, például a rugalmas munkaidő vagy az otthoni munkavégzés lehetőségével. Fontos a hatékony és nyílt kommunikáció a vezetőség és a beosztottak között, hogy elkerüljük az információk torzulását és csökkentsük a bizonytalanságot.
Hogyan előzhetjük meg a kiégést?
A kiégés megelőzése érdekében elsősorban meg kell tanulnunk határokat szabni a munka és a magánélet között. Kerüljük a munkaidőn túli munkavégzést, használjuk ki a szabadnapokat és minimalizáljuk a túlórákat.
A munkán kívüli tevékenységek, hobbik és emberi kapcsolatok ápolása is segít ellensúlyozni a munkahelyi stresszt. Az önismeret fejlesztése révén pedig időben felismerhetjük a kiégés jeleit, s megelőző lépéseket tehetünk vele szemben.

A másik oldalon a vállalatok különböző stresszkezelési és időmenedzsment-tréningekkel, valamint karrierfejlesztési lehetőségek biztosításával segíthetik elő a munkavállalók jóllétét. A rendszeres visszajelzés és elismerés is növeli a motivációt és az elégedettséget, csökkentve ezáltal a kiégés kockázatát. Emellett fontos a feladatok mennyiségének, minőségének és változatosságának optimalizálása is.
Végül, de nem utolsó sorban, ki kell emelni, hogy nem vagyunk egyformák. Így mindenkinek egyéni megoldásokat kell találnia a stresszkezelésre és a kiégés megelőzésére. A lényeg, hogy mind egyéni, mind szervezeti szinten tegyük meg a szükséges lépéseket, s találjuk meg azokat a tényezőket, amelyek igazán motiválnak minket a munkánk során.
Szőlősi Ildikó: Munka és magánélet harmóniában – a jóllét kulcsa
Nemzetközi és hazai kutatások egyaránt igazolják, hogy a nagy fokú munkahelyi stressz következtében a munkavállalók pszichés és szomatikus megbetegedések áldozatává válhatnak. A túlzott stressz növeli a depresszió, a szorongás, a pánik és a kiégés kockázatát, valamint hozzájárulhat olyan fizikai problémákhoz, mint a szív- és érrendszeri betegségek vagy a gyakori hát- és derékfájdalom.
A megelőzés egyik legfontosabb eszköze a pszichoszociális kockázati tényezők alapos feltérképezése. Bár a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 87. §-a előírja a cégek számára a pszichoszociális kockázatértékelés elkészítését, arra vonatkozóan nincs egységes előírás, hogy ezt miként is kell megvalósítani.
A munkáltatók szerepe az egyensúly megteremtésében
Egyensúlyról akkor beszélhetünk, ha az egyén elégedett mind a munkahelyi, mind a családi szerepével, és megfelelő időt tud fordítani a feladataira. Ha a munka rendszeresen a magánélet rovására megy, vagy fordítva, az hosszú távon veszélyeztetheti a karriert és az egészséget.
A munka-magánélet egyensúlyának megteremtése különösen fontos a nők számára, akik gyakran a munka mellett nagyobb részt vállalnak a családi feladatokban, a gyermeknevelésben és a beteg családtagok ápolásában. Azonban a férfiak helyzete is változóban van: bár továbbra is elsődleges feladatuk a család anyagi biztonságának megteremtése, egyre inkább elvárás feléjük az aktív részvétel az apaságban, a gyermeknevelésben és a mindennapi feladatokban.

Az egyensúly megteremtése és fenntartása elsősorban az egyén felelőssége, de a munkáltatók szerepe sem elhanyagolható. Számukra is előnyös, ha dolgozóik kipihentek, stresszmentesek és csak a munkára koncentrálnak. Az egyensúly elérése nem lehetetlen feladat, de komoly erőfeszítéseket igényel.
Hatékony stratégiák és gyakorlatok az egyensúly megteremtésére
A munkáltatók számos módon támogathatják a munkavállalókat a munka és a magánélet közötti egyensúly elérésében:
- Támogató vállalati kultúra kialakítása: Fontos egy olyan szervezeti kultúra megteremtése, amely elismeri és támogatja az egyensúly fontosságát. A rendszeres képzések, amelyek a munkavállalók mentális egészségének megőrzésére, a stresszkezelésre és a csapatépítésre fókuszálnak, jelentősen csökkenthetik a kockázati tényezőket. A jó szervezeti kultúrájú cégeknél alacsonyabb a fluktuáció, a jelöltek pedig pozitív élményekkel távoznak az interjúkról. Manapság egyre több HR-szakember szerez coach-képesítést, s kamatoztatja tudását a szervezetnél, új szokásokat bevezetve, amelyek növelik a dolgozók megbecsültségérzetét.
- Rugalmas munkaidő és home office-lehetőség: Számos tanulmány kimutatta, hogy a rugalmas munkaidő és az otthoni munkavégzés növeli a munkavállalók elégedettségét és produktivitását. A hazai és nemzetközi felmérések szerint a munkaerőpiac jelentős részénél a hibrid munkavégzés kulcsfontosságú tényezővé vált a munkahelyválasztás során. Egy felmérés alapján a munkavállalók 78%-a részesíti előnyben a hibrid munkavégzést, 16% a távmunkát, míg mindössze 6% választana teljes irodai munkavégzést. A rugalmasság iránti igény különösen magas a gyermekes anyák körében, s fontos szerepet játszik a munkavállalók megtartásában, lojalitásuk és elégedettségük növelésében.
- Egészségmegőrző és wellness-programok: Az egészségmegőrző programok jelentősen csökkenthetik a munkahelyi stresszt és javíthatják a munkavállalók általános jóllétét. Egy Gallup-tanulmány szerint a programokban aktívan résztvevő dolgozók 70%-kal kevesebb napot hiányoztak, és magasabb volt a munkával való elégedettségük is. Egyre több munkáltató biztosít sportolási lehetőséget, s a csapatépítő programok is gyakran a közös testmozgásról szólnak.
- Családbarát kezdeményezések: A részmunkaidős foglalkoztatás, a szülői szabadság és más családbarát intézkedések pozitívan hatnak a munkavállalók közérzetére és elkötelezettségére. A “Családbarát munkahelyek kialakításának és fejlesztésének támogatása” című pályázat 2024-ben is elérhető a cégek számára. Mindemellett egyre több munkáltató kínál nyári táborozási lehetőséget a dolgozók gyermekeinek, szervez nyílt napokat a családoknak, vagy működtet saját bölcsődét és óvodát a munkahely közelében.
- Mentorálási programok: A mentorálás nemcsak a karrierfejlődést segíti, hanem támogatja a munkavállalók mentális egészségét is azáltal, hogy lehetőséget biztosít a tapasztalatok megosztására és a támogatásra. Egy PwC-felmérés szerint a mentorált munkavállalók 72%-a érzi úgy, hogy hatékonyabban tudja kezelni a munkahelyi kihívásokat.
- Digitális detox ösztönzése: A munkaidőn kívüli e-mailek és munkahelyi feladatok korlátozása segít a munkavállalóknak a teljes kikapcsolódásban és regenerálódásban. Ez a megközelítés csökkenti a kiégés kockázatát és lehetővé teszi, hogy a dolgozók frissebbek és produktívabbak legyenek. A vállalatok továbbá támogathatják a munkavállalókat abban, hogy tudatosan alakítsák ki az egyensúlyt a prioritások felállításával és a határok kijelölésével.
Az egyensúly megteremtése tehát nem valamiféle “luxus”, hanem szükségszerűség a hosszú távú siker és boldogság érdekében. Éppen ezért a munkáltatók akkor járnak el helyesen, ha felismerik ennek jelentőségét, s aktívan támogatják munkavállalóikat abban, hogy megtalálják az egyensúlyt hivatásuk és személyes életük között.
A fent említett stratégiák és gyakorlatok megvalósításával pedig a vállalatok nemcsak a dolgozók jóllétét és elégedettségét növelhetik, hanem egyúttal saját sikerükhöz és növekedésükhöz is hozzájárulnak.