A kötetlen munkaidő szabályai

Egyre gyakrabban szembesülni azzal, hogy az irodai alkalmazottakat kötetlen munkarendben foglalkoztatja a munkáltató. A munkaidő-beosztás ezen módját a munkáltató írásban egyoldalúan is elrendelheti, de tipikusabb a felek erre irányuló megállapodása a munkaszerződésben. Bizonyos esetekben pedig a törvény írja elő a kötetlen munkarend alkalmazását (pl. vezető állású munkavállaló).

Mit jelent a kötetlen munkaidő?

Sokan azt hiszik, hogy a kötetlen munkaidő egyenlő az „akkor dolgozok, amikor akarok” kijelentéssel. Ez teljes egészében nem igaz. Főszabály szerint a munkaidő beosztásának joga - vagyis a munkarend meghatározásának joga - a munkáltatóé. A munkarend a munkaidő beosztásának szabályait állapítja meg.

Hazánkban a leggyakrabban alkalmazott munkarend: az általános munkarend. Ennek alapján hétfőtől péntekig dolgozik a munkavállaló, és a két pihenőnapja szombatra valamint vasárnapra esik. Tehát a munkáltató dönti el, hogy mikor kezdődik, és mikor van vége a napi munkaidőnek. Ő osztja be a napi munkaidejét. Vannak esetek, amikor a munkáltató átengedi a munkaidő beosztás jogának gyakorlását. (Például, ha a munkafeladatok természete lehetővé teszi, hogy ezt a jogot átengedje a munkáltató). Azaz a munkavállalóé a munkaidő beosztásának joga, a munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel. A kötetlen munkarend azt jelenti, hogy a munkáltató a munkaidő-beosztásának jogát a munkavállalónak átengedi.

Meg kell jegyezni ugyanakkor, hogy ha a munkavállaló feladatainak egy része csak meghatározott időpontban látható el, még nem zárja ki a munkarend kötetlen alkalmazását. Például havi beszámolók megszervezése. Nyilván más a helyzet, ha a munkavállaló teljes munkaidőben mástól függ, más személy osztja be idejét. Például: fix időpontban megtartott megbeszélésekből áll a teljes nap.

Miért fontos a jó munkaidő beosztás?

A félreértések és az egymásra mutogatás elkerülése miatt fontos mindkét fél számára a jó munkaidő beosztás rögzítése. Gyakran a munkavállaló és a munkáltató közösen határozza meg a kötetlen munkarend szabályait.

A kötetlen munkarend előnyei és hátrányai

A munkaidő beosztás jog gyakorlójának megváltozásával számos kérdés merül fel.

A kötetlen munkarend alkalmazása során mind a munkáltató mind a munkavállaló esetében fel lehet sorolni előnyöket és hátrányokat.

Melyek a kötetlen munkarend előnyei és hátrányai a munkáltató számára?

Csökkennek az adminisztratív terhek, mivel nem kell nyilvántartani a munkavállaló munkaidejét. Nem kell alkalmazni: a munkaidő-beosztásra, a pihenőidőre, a munkaidőkeretre, vasárnapi munkaszüneti napra, rendkívüli munkavégzésre, ügyeletre és a készenlétre vonatkozó szabályokat.
Költséghatékony: a kötetlen munkarendben foglalkoztatott munkavállaló esetében nem beszélhetünk rendkívüli munkavégzés elrendeléséről. Ebben az esetben a munkáltatót sem terheli bérpótlék fizetési kötelezettség.

Fontos kiemelni, hogy ha a munkáltató által előírt feladatok nem végezhetőek el a napi munkaidő alatt, akkor szóba kerülhet a rendkívüli munkavégzés és bérpótlék fizetési kötelezettség.

Tévedés azt hinni, hogy a kötetlen munkarendű munkavállaló köteles a nap 24 órájában, a hét minden napján munkavégzésre és rendelkezésre állásra. A munkavállaló a rá irányadó napi munkaidőnek megfelelő tartamban köteles munkát végezni akkor is, ha kötetlen a munkarendje. A legtöbb esetben ez napi 8 órányi munka elvégzését jelenti.

Melyek a kötetlen munkarend előnyei és hátrányai a munkavállaló részére?

Változó munkaidő: a munkavállaló saját maga dönthet munkaidejéről. Munkaideje a feladatokhoz igazodó.
Egyensúly: a munkaidő és a szabadidő feletti önálló rendelkezés több szempontból is kedvező a munkavállalónak. Könnyebb ugyanis a munka és a család közötti egyensúly megteremtése.
Lojalitás: aki rugalmasabban tudja ellátni munkáját és igazodni a magánéleti eseményekhez, az hosszabb távon is lojális munkavállaló lesz. Egyre több munkáltató használja ezért ösztönzőleg. Ezáltal igyekeznek megtartani a kulcspozíciókban lévő dolgozóikat (szemben az anyagi juttatásokkal, melyekre a konkurencia könnyen reagál). Mindkét fél részére előny ez a jellemző.

Túlóra kötetlen munkaidő esetén?

A felsorolt előnyök és hátrányok kiegészülnek a kötetlen munkaidő túlóra kérdéskörével. A rendkívüli munkaidő egyik kategóriája a „túlóra” tárgyköre.

Számonkérhetőség: a munkáltató el kell viselje, hogy „késik” a munkavállaló. A kötetlen munkarendben dolgozó munkavállaló nem feltétlenül köteles meghatározott időpontban megjelenni munkahelyén. Tehát amíg a többi, általános munkarendben dolgozó munkavállaló mondjuk 8 óráról már az asztalánál ül és dolgozik, addig a kötetlen munkarendben foglalkoztatott munkavállaló csak 10 óra után ér be. Esetleg ha hamarabb megy el adott munkanapon, mint az irodában szokásos munkaidő vége, akkor sem kérhető számon.

Fontos megjegyezni: ha a munkavállaló végzi a munkaidő beosztását, az pont azt jelenti, hogy a kezdetét és a végét is ő határozza meg! Létezik arany középút, az alábbiakban erre is kitérünk.

A rendkívüli munkavégzés elrendelése és szabályai

Jól látható, hogy kötetlen munkarend esetén amikor a munkavállaló a munkaideje beosztását, illetve felhasználását saját maga határozza meg, - eltérő megállapodás hiányában - rendkívüli munkavégzés esetén sem jogosult ellenértékre.

Felmerülhet olyan eset, amikor a bérpótlék szabályainak kijátszása végett dönt a munkáltató a kötetlen munkarend alkalmazásáról. Ebben az esetben a joggal való visszaélés lenne megállapítható, amit azonban a törvény tilt.

Minden esetben figyelemmel kell lenni a napi munkaidőre. Így ha a munkáltató által előírt feladatok teljesítése ezt meghaladó tartamban teljesíthető, és a munkavállaló bizonyítani is tudja a többlet munkaidőt, akkor jogosult lesz a rendkívüli munkavégzésért járó díjazásra.

Mit jelent a rugalmas munkarend?

A Munka törvénykönyve (Mt.) a kötetlen és a kötött munkarend kategóriáját különbözteti meg. A kötött munkarenden belül a gyakorlat azonban számtalan flexibilis munkaidő-beosztási formát dolgozott ki.

A rugalmas munkaidő, olyan munkarend amikor a munkáltató a munkaidőnek csak egy részét osztja be az alkalmazott számára. A többi időről a munkavállaló rendelkezhet.

Ez úgy néz ki a gyakorlatban, hogy egy megadott időt a munkavállaló köteles a munkahelyén tartózkodni, ez a törzsidő. Az ezen felüli munkaidőt a dolgozó maga osztja be, ez a peremidő. Például ha valaki hivatalosan heti 40 órát dolgozik, de ebből csak 20 órát kell a munkahelyén töltenie (törzsidő), a másik 20 órát akkor dolgozza le, amikor ő akarja (peremidő).

Jellemző megegyezési példa, hogy a munkaidő kezdete és vége a peremidő. Így az alkalmazott - bizonyos időkeretek között - akkor ér be és távozik a munkahelyéről amikor szeretne. Miközben a munkanap zömét törzsidőként dolgozza le. Például:

8:00 és 10:00 között kell beérnie;
10:00 -16:00 óráig tart a törzsidő, amikor köteles jelen lenni;
16:00 és 18:00 között kell távoznia.

Hangsúlyozzuk, hogy a rugalmas munkarend nem minősül kötetlen munkarendnek. A rugalmas munkarendre is ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a kötött munkarendre. Ebben az esetben a munkáltatónak meg kell határoznia egy munkaidőkeretet, amelyen belül a munkavállalónak a rá irányadó munkaidő tartamát teljesítenie kell.

Rugalmas munkarendben nyilvántartást kell vezetni a munkaidőről, és a rendkívüli munkavégzést (pl. túlóra) is meg kell fizetni, ellentétben a kötetlen munkaidővel.

A rugalmas munkarend alkalmazása - példák

Olyan esetekben lehet előnyös a rugalmas munkarend alkalmazása, amikor a munkavállaló -a munkaköri feladatok jellegéből adódóan- nem fix időben, az általános munkarend szerint végzi munkáját. Ilyen munkakörök nagyrészt:

a területi értékesítő, az ügyfelek látogatásával foglalkozó munkakörök;
olyan szellemi foglalkozások, ahol a határidőre elért eredmény a fontosabb. Például programozók, informatikai munkakörök.
De a távmunkások is ilyen munkarendben dolgoznak.

Összességében, fontos kiegészítő dokumentum lehet egy munkaköri leírás, amely segít megelőzni a félreértéseket. Tudjon meg többet a munkaköri leírás lényegéről!