Az Ipar 4.0 a munkahelyi egészségmegőrzést szolgálja

A vállalkozások egyik legértékesebb (és egyben napjainkban legnehezebben megtartható) erőforrása az ember. Azon túl, hogy a munkaerő- és különösen a szakemberhiány nehezíti a cégek előrejutását, a dolgozók egészségének és munkavégző képességének hosszú távú megőrzése is fontos érdek. Nem “csupán” etikai és népegészségügyi megfontolásból szükséges megóvni a dolgozókat, de ez a munkáltatók egyértelmű gazdasági érdeke is. 

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége konzorciumban a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájával a GINOP-5.3.5-18-2020-00166 számú pályázat keretében azt tűzte ki célul, hogy a “számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása” nemzetgazdasági ágazatban feltárja azokat a modernizációs és automatizációs lehetőségeket, amelyek javítják a gyártósori munkavégzés hatékonyságát, és hozzájárulnak az emberi egészség és a munkavégző képesség hosszútávú megőrzéséhez. A VOSZ és a LIGA már korábban is együttműködött, hogy felmérjék a gyártósori munkavállalókat érő egészségkárosító hatásokat, és azok megelőzésének lehetőségeit. A kutatást a Viapan Group HR-szolgáltató cégcsoport tagja, a Viacob végezte el partnerei bevonásával.

A munkahelyi egészség kutatásának főbb kérdései

A kutatás arra a kérdésre kereste a választ, hogy melyek a piaci igények az innovatív technológia és a modern foglalkoztatási formák bevezetésével kapcsolatban. A VOSZ és a LIGA korábbi közös kutatása alapozta meg azt a hipotézist, hogy a munkavállalók mozgásszervi, vázrendszeri megbetegedései negatívan befolyásolják a gyártósori munkavégzés hatékonyságát. Természetesen a leghatékonyabb megoldás erre egyértelműen a megelőzés, amelyet a modern technikai eszközök és innovatív megoldások biztosíthatják.

Ipari automatizáció Magyarországon

Magyarországon is egyre nagyobb hangsúlyt kap az innovatív, modern technikai eszközök használata - a robotizáció, az automatizáció, az Ipar 4.0. Ezek elvileg ma már a vállalatok legszélesebb köre számára elérhetők – a KKV-kat is beleértve. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy a magyar vállalkozások és elsősorban a KKV-k csekély hányada ismeri, és még kevesebben használják a termelésben ezeket a technikai eszközöket. Nem véletlen, hogy uniós összehasonlításban a magyar vállalkozások hatékonysága a legalacsonyabbak közé tartozik.

Az Ipar 4.0 megoldásainak alkalmazását a munkaerőhiány is sürgeti

A vállalkozásokat a növekvő munkaerőhiány, a megrendelőkért folytatott gazdasági verseny és a növekvő bérköltségek is lépéskényszerbe helyezik. Hazánkban a foglalkoztatottság 5%-kal az uniós átlag felett van, ami azt is jelentheti, hogy minimálisra csökkent a szabad munkaerő. Azaz a már meglevő munkaerő egészségének megóvása épp olyan fontos, mint a megtartásuk. A dolgozók hatékony munkavégzése, egészségük és ezzel együtt a munkavégző képességük hosszú távú megőrzése a gazdaságos működés fenntarthatóságának kulcsa.

Az automatizáció a hasznunkra van és elérhető

Tévhit, hogy az automatizáció, a robotika megjelenése elveszi a munkahelyeket az emberektől. A VOSZ és a LIGA pályázati projektjének egyik célja éppen az volt, hogy a megfelelő információk és tapasztalatok átadásával eloszlassa ezt a tévhitet. A Viacob által megvalósított projektnek a kutatás mellett tanácsadás is a része volt. Ennek keretében mind a munkáltatói, mind a munkavállalói oldalnak bemutattuk, milyen módon lehet az innovatív technológiák alkalmazásával hatékonyabbá, biztonságosabbá tenni a munkahelyeket, hogy a munkavállalók egészségét és munkavégzési képességét minél hosszabb távon megőrizhessük.

Kollaboratív robotok és exoskeletonok az egészségmegőrzésért

A VOSZ és a LIGA közös kutatásának célja az volt, hogy kiderüljön, hogyan lehet a legfontosabb erőforrásunk, az emberi munka hatékonyságát az innovatív, modern ipari technológiákkal növelni és megőrizni. A pályázati projekt keretében 10 cég több mint 100 fő munkavállalójának bevonásával ingyenes modernizációs és automatizációs feltérképezést végeztünk el a „számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása” nemzetgazdasági ágazatban. A projekt keretében modelleztük és mértük, hogyan segítheti a kollaboratív robot és exoskeleton az emberi munka hatékonyságának növelését, és a munkavégző képesség hosszú távú megőrzését. A kutatás valós üzemi körülmények között, a napi munkafolyamatba beépítve, a napi munkafolyamat keretében történt. Dokumentált mérésekkel feltártuk, hogy egy adott munkakörben hogyan lehet az innovatív technológiát alkalmazni az együttműködő cégeknél azokban a munkakörökben, ahol a dolgozó egészségkárosodásnak van kitéve (pl. kényszerű testtartás, monotonitás, balesetveszély okán). A projektbe bevonni kívánt munkáltatók, munkavállalók részére tájékoztatást tartottunk, és megmutattuk a kollaboratív robot és az exoskeleton technológiák használatát adott munkakörökben. Kutatásunk igazolta, hogy a mozgásszervi megbetegedések továbbra is vezető helyen vannak a gyártósori munkavállalók tekintetében a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása nemzetgazdasági ágazatban. Mivel a mozgásszervi megbetegedések a gyártósori munkásoknál nem ágazatspecifikusak, hanem a fizikai és pszichés leterhelésből adódnak, felmérésünk eredményei más iparágakra is adoptálhatóak.

Eredmény: innovációval az egészségmegőrzésért

Exoskeletonok

A rövid tesztidőszakunk azt mutatta, hogy az exoskeleton eszközök használatával csökkenthetőek az egészségi kockázatok a gyártósori munkavállalóknál, és bár hosszabb távú hatásait ezen projekt során nem mérhettünk, a szakirodalom egyértelműen az eszközök pozitív hatásairól ír az egészség megőrzésben. Felmerülhet, hogyan juthat ezekhez az eszközökhöz egy kisebb vállalkozás. A bérlés tökéletes megoldás, hiszen ezek az eszközök beruházás nélkül, kedvező bérleti konstrukcióban elérhetők a Viacobnál.

Kobotok

Kobotok esetében a fentebb írtakkal megegyező eredmény született a VOSZ és a LIGA kutatásában. A kobotok különösen a veszélyes és monoton munkafolyamatokat tudják biztonságosabbá tenni. A pályázati projekt egyik tapasztalata, hogy az elméleti Ipar 4.0 oktatások ösztönzésén túl kiemelten fontosak a gyakorlati képzések. Szembeötlő volt a különbség a munkáltatók és a munkavállalók hozzáállásában, miután a gyakorlatban próbálhatták ki és tapasztalhatták meg a modern technikai eszközök hatékonyságnövelő és egészségre gyakorolt pozitív hatásait. A kollaboratív robotok alkalmazása komolyabb tervezési feladattal jár, bár jól látható volt a pilot projektek során, hogy 1-2 hét alatt ezen technológia is könnyű szerrel illeszthetővé vált a kiválasztott feladatok esetében. Ugyanakkor ennyi idő alatt a robotok esetében még valós egészségügyi változás nem mérhető.

Ipar 4.0, innováció: a munkahelyi egészség a főszerepben

A pilot projekt során a vállalatokkal megismertetett technológiák kifejezetten alkalmasak a munkavégzés során felmerülő mindennapi egészségi kockázatok csökkentésére, továbbá kimutatható hatékonyság növekedés is látható a projekt során bevont dolgozók tevékenysége során. A primer kérdőíves felmeréshez hasonlóan a pilot projekt során történt egészségfelmérés is igazolja a munkavállalóknál fennálló egészségi problémákat. A kiértékelés után jól látható volt, hogy azon munkavállók, akiknél a mindennapokban jelen van a fájdalomérzet, akár egy nap után is pozitív változásról számolnak be az exoskeleton eszközök használata után. Visszajelzéseik alapján fájdalom éreztük csökken. Fontos kiemelni, hogy azon dolgozóknál, aki tartásjavító exoskeletonakat használtak munkájuk során, szinte minden esetben izomláz jelentkezett, mely rámutat, hogy alapból nem a helyes testtartásban végzik a mindennapi tevékenységüket, és ezen eszközök ebben kiváló segítségnek bizonyultak. Az exoskeletonok integrálása minden esetben könnyebb feladat volt, mivel semmilyen módosításra nem volt szükség a meglévő folyamatokban. A dolgozók is legtöbb esetben nyitottan álltak a termékek használatához.