Állásinterjú: erősségek és gyengeségek

Erősségekről és gyengeségekről az állásinterjún

Gyakori téma lehet az állásinterjúk alkalmával, hogy az adott jelentkezőnek melyek az erősségei és a gyengeségei. Ahhoz, hogy fel tudj készülni a releváns válasszal, jó tisztában lenni önmagad kompetenciáival. Ehhez érdemes átgondolni: mit találsz a legnehezebbnek, vagy mit szeretsz legkevésbé a jelenlegi munkádban? Min tudsz és akarsz fejleszteni, és mi az, amin nem?

A legelső lépés a releváns válaszhoz, hogy az azonnali reakció helyett - amely reflexszerű jellege miatt védekezésnek hat - érdemes pár másodpercet hagyni a kérdés átgondolására, és csak azután belefogni a gondolatok kifejtésébe.

Nem tanácsos olyan választ adni, amiből az következik, hogy nincs hibád, mert azt hihetik, hogy arrogáns vagy, és nem tudsz kezelni bonyolult helyzeteket, vagy halvány fogalmad sincs a kommunikáció dramaturgiai trükkjeiről.

Azonosítsd a gyengeségek listáját állásinterjú előtt

Mit lehet hát tenni a minél jobb, de mégis reálisnak ható kialakítás érdekében? Tedd fel magadnak a kérdést: mik a gyengeségeim?

Először is nem szabad teljes kitárulkozást tartani, mert a „túlzott őszinteség” zavarja az embereket, még ha fejvadászok vagy HR-esek, akkor is. Ahogy nem kíváncsiak például a betegségeid részleteire, vagy a szerelmi csalódásaidra, vagy bármilyen a magánéleted mélyrétegeit érintő dolgokra, úgy a munkavállalói lélektani önanalízistől is frászt kaphatnak. Tehát egyszerűen a feltett kérdésre kell válaszolni. Azonban nem elég itt megállni, hanem át kell gondolnod az erősségeidet is, amelyekkel egyensúlyozhatod a gyengeségeidet.

Az efféle kérdésekhez persze vannak jól alkalmazható fogódzók is. Érdemes végiggondolni, hogy a kollégáid milyen kérdésekkel, kérésekkel fordultak hozzád, amelyek hatására megváltozott a tevékenységed, s javulást értél el saját mércéd szerint is. Ez ahhoz segít hozzá, hogy felismerd: a gyengeségeid inkább fejleszthető területek, semmint hibák.

Ezek után mosolyogva bevallhatod, hogy természetesen nem vagy tökéletes, de ha annak éreznéd magad, az volna a legnagyobb gyengeség. Ha nem így éreznél, akkor nem vennél részt különböző képzéseken, nem látogatnál szakmai rendezvényeket, nem bújnád az internetet, nem építenéd szakmai kapcsolataidat, stb.

A kisebb gyengeség is gyengeség - egy trükk

Az a jó, ha kisebb hibákról adsz számot, s elkerülöd a fő témákat, a szervezeten belüli boldogulás, a munkaszervezés vagy az időmenedzsment kérdéseit. Ha módod van rá, válassz ki egy olyan területet, amelynek megítélése nem befolyásolja az esélyedet, és arról beszélj. 

Egy IT cég marketingese például nyugodtan elismerheti, hogy eredményesebben dolgozhatna, ha a cég által gyártott vagy forgalmazott eszközök legapróbb technikai részleteivel is tisztában volna, de bizonyos mélységnél már csak alapképzettsége miatt sem tud lejjebb hatolni. Ez hitelessé teszi az álláskeresőt.

Erősséged legyen a gyengeséged!

Mi van akkor, ha az egyik gyenge pontod éppen oda esik, ahol erősnek kéne lenned az állás elnyerése érdekében? Két lehetőséged van. Vagy be kell mutatnod az állásinterjún, hogy ez a feladat szempontjából miért is nem jelent akkora problémát számodra, és természetesen a munkaadó számára. Vagy át kell gondolnod, hogy miért is jelentkeztél erre a munkára.

A válasz mindig akkor igazán jó, ha sikerül alátámasztani egy példával. Ha például azt akarod cáfolni, hogy nem vagy elég kitartó, akkor nem elég azt mondani, hogy napi 12 órát dolgozol, hiszen mi a kitartás, ha nem ez. Hatásosabb azt mondani: „Alkalmasint valóban hazamegyek pontosan a munkaidő végén. De a legutóbbi projektnél például, amelyért felelős voltam, egyetlen percre sem adtam ki a gyeplőt a kezemből, amíg be nem fejeztük. S nem számított, hogy volt nap, amikor 16 órát kellett szolgálatban tölteni. Nem általában kell ugyanis kitartónak lenni, hanem a feladatok befejezésében.”

Általában véve a válaszoknak, és a példáknak arról kell szólni, hogy a gyengeségedet hogyan tünteted el, vagy változtatod erősséggé. Ha demonstrálod az állásinterjún, hogy képes vagy kézben tartani a hiányosságaidat,  és ezek megszüntetését hogyan használod ki, hogy új erősségeket fejlessz ki, azt biztosan pozitívan fogadja minden kérdező.

Erősségek-gyengeségek listák

Foglaljuk össze, hogy mik jelenthetik az erősségeid, és mik a gyengeségeket egy állásinterjú során.

Példák erősségekre az állásinterjún:

• Szamai erősség: Rendelkezel a szükséges szakmai tudással és tapasztalattal a pozícióhoz. Kihasználtad az előző munkahelyeidet a képességeid fejlesztésére és az eredményes teljesítésre.
• Rugalmasság: Képes vagy alkalmazkodni változó helyzetekhez és körülményekhez. Rugalmas vagy a munkaidőben és a munkafolyamatokban, és hatékonyan kezeled az új kihívásokat.
• Kommunikációs készségek: Kiváló kommunikációs képességekkel rendelkezel, írásban és szóban is. Hatékonyan tudsz kommunikálni különböző szinteken és különböző típusú emberekkel.
• Csapatmunka: Jól működsz csapatban és hatékonyan együtt tudsz dolgozni másokkal. Képes vagy megosztani az információt, támogatni a többi csapattagot és hozzájárulni a közös célok eléréséhez.
• Problémamegoldás: Kreatív és hatékony módon képes vagy megoldani nehézségeket és problémákat. Analitikus gondolkodásoddal és logikus megközelítéssel találsz megoldásokat a felmerülő kihívásokra.
• Vezetői képességek: Rendelkezel vezetői potenciállal és képes vagy irányítani másokat. Inspirálni tudsz, motiválni és feladatokat delegálni a csapatban.
• Rugalmasság a stresszel szemben: Nyugodtan tudsz maradni és hatékonyan kezelned a stresszes helyzeteket és határidőket. Jól teljesítesz a nyomás alatt is.
• Integritás és megbízhatóság: Megbízható és etikus vagy a munkahelyi viselkedésedben. Az interjúztatók értékelni fogják, ha megbízhassanak benned és az elkötelezettségedben.
• Kezdeményezőképesség: Képes vagy ötletekkel és újításokkal hozzájárulni a munkahely fejlődéséhez!
• Nyelvtudás: Jól beszélsz nyelveket, készségszinten használod a munkáltatótól elvárt beszélt nyelvet.

Állásinterjú gyengeségek példák:

• Türelmetlenség: Időnként nehézséget jelenthet a türelmed megtartása a rutinon kívüli feladatok vagy hosszadalmas folyamatok során. Azonban tudatosan dolgozol azon, hogy javíts ezen a területen.
• Nyilvános beszéd: Lehetséges, hogy kihívást jelent a nyilvános beszéd vagy prezentációk tartása. Azonban aktívan fejleszted a kommunikációs készségeidet, és keresed a lehetőségeket a gyakorlásra és a javulásra.
• Túlzott perfekcionizmus: Lehetséges, hogy néha túlzottan ragaszkodsz a tökéletes eredmények eléréséhez, és ezért több időt veszel igénybe a feladatok elvégzésére. Megérted azonban, hogy időnként az időkorlátoknak és a hatékonyságnak is prioritást kell kapnia.
• Konfliktuskezelés: Előfordulhat, hogy nehézségeid vannak a konfliktusok kezelésével vagy az emberek közötti feszültségek feloldásával. Azonban fejlődsz ezen a területen és aktívan tanulod, hogyan kezelj konstruktív módon ilyen helyzeteket.
• Időmenedzsment: Lehetséges, hogy időnként nehézségeid vannak a prioritások kezelésével és az idő hatékony felhasználásával. Dolgozol azon, hogy javíts az időmenedzsment készségeiden, és használod az eszközöket és módszereket az idő felosztására.
• Képzési igény: Lehet, hogy szükséged van némi továbbképzésre vagy új készségek elsajátítására ahhoz, hogy a legjobban teljesíts a pozícióban. Azonban motivált vagy a folyamatos fejlődésre és készen állsz az új ismeretek megszerzésére.
• Koncentráció: Időnként nehézséget jelenthet a figyelem koncentrálása hosszabb ideig tartó feladatokra vagy részletekre. Nem baj, ha nincs légiirányító-szintű monotonitás-tűrésed, de igyekezz tudatosan törekedni a figyelem megtartására és a fókusz fenntartására.